Műholdfelvételek leplezték le Kína nagyszabású építkezését az Antelope-zátonyon, amely a vitatott Paracel-szigetcsoport része a Dél-kínai-tengeren. A felfedezés Kína tengeri jelenlétének további kiterjesztését jelzi egy stratégiailag kulcsfontosságú térségben. A Reuters által ismertetett friss felvételeken egy csaknem hat kilométer hosszú létesítmény rajzolódik ki, amely jelentős infrastruktúrát foglal magában.
A képeken hosszú rakpart, mélyvízi kikötő és számos épület látható. Már helikopter-leszállóhely is megfigyelhető, miközben egy több mint három kilométeres, egyenes partszakasz arra utal, hogy egy nagyméretű kifutópálya építése is folyamatban van.
A Maritime Executive szakértői szerint a tervezett kifutópálya hossza elérheti a három kilométert. Ez a méret gyakorlatilag valamennyi kínai katonai repülőgép fogadására alkalmassá teheti a bázist, jelentősen növelve Peking légi erejének hatótávolságát a térségben.
Az Antelope-zátony elhelyezkedése a Dél-kínai-tenger északi részén különösen stratégiai jelentőségű. Ez a terület kulcsfontosságú lehet egy esetleges Tajvan körüli konfliktusban, ahol a gyors reagálás és a logisztikai támogatás létfontosságú.
Szakértők szerint a helyszín kedvezőbb Kína számára, mint a délebbre fekvő Spratly-szigetek. Közelebb található a kínai szárazföldhöz, ami megkönnyíti a repülőgépek, hadihajók és rakétarendszerek támogatását és védelmét.
A Dél-kínai-tenger térsége régóta súlyos katonai feszültségek színtere, számos országgal, köztük Kínával, Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel, amelyek területi igényeket támasztanak. Kína 1974 óta ellenőrzi a Paracel-szigeteket, miután kiszorította onnan a korábbi dél-vietnami erőket.
Vietnam azonban továbbra is magának követeli a szigetcsoportot, és aggodalommal figyeli a kínai építkezéseket. Hanoi ezért saját katonai képességeinek fejlesztésével igyekszik ellensúlyozni Peking térnyerését a régióban.
Vietnam például indiai BrahMos rakéták beszerzését tervezi, miközben a térség más államai, mint a Fülöp-szigetek és Indonézia is erősítik védelmi képességeiket. Ez a fegyverkezési verseny tovább fokozza a regionális instabilitást.
A fejlesztés lehetőséget teremt Peking számára, hogy ellenőrzöttebb és védettebb tengeri övezeteket alakítson ki. Ezekben a zónákban haditengerészeti erői, beleértve a nukleáris meghajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárókat is, nagyobb biztonságban működhetnek.
Kína hivatalosan elutasítja, hogy katonai célú bázist építene az Antelope-zátonyon. Peking szerint a létesítmények békés célokat szolgálnak, mint például időjárás-megfigyelés, halászatvédelem és tudományos kutatás.
A műholdfelvételeken látható infrastruktúra mérete és jellege azonban több biztonságpolitikai szakértő szerint inkább katonai alkalmazásra utal. A nagyméretű kifutópálya és a mélyvízi kikötő egyértelműen katonai célokat sugall.
A fejlesztés nem csupán egy újabb mesterséges sziget létrehozását jelenti, hanem Kína stratégiai pozícióinak további megerősítését is. Ez a lépés a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán valósul meg, ami globális jelentőséggel bír.
A Dél-kínai-tengeren zajló kínai terjeszkedés továbbra is növeli a regionális feszültségeket és aggodalmakat. A környező országok és a nemzetközi közösség szorosan figyelemmel kísérik Peking tevékenységét.
Az Antelope-zátonyon épülő bázis hosszú távú hatásai még nem teljesen felmérhetők, de várhatóan jelentősen befolyásolják a térség geopolitikai egyensúlyát és a tengeri biztonságot.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása