Afganisztán és Pakisztán közötti elhúzódó konfliktus komoly kihívást jelent a régió stabilitása számára, rendszeres összecsapásokhoz vezetve a határon. Kína, mint regionális nagyhatalom, többször is megpróbált közvetíteni a két ország között, hogy békés megoldást találjanak a vitás kérdésekre. Azonban a legutóbbi közvetítési kísérletek kudarcba fulladtak, ami a Nikkei Asia értesülései szerint súlyosabb konfliktushoz vezethet az iszlamista országban. Ez a fejlemény aggodalomra ad okot a térségben, és rávilágít a béketeremtési erőfeszítések összetettségére.
A közvetítési törekvések zátonyra futása nem csupán a két szomszédos ország közötti feszültséget fokozta, hanem a tálibellenes csoportok megerősödéséhez is hozzájárult Afganisztánon belül. Ezek közül az egyik legfontosabb szereplő az Afganisztáni Szabadságfront (AFF), amely az amerikai Institute for the Study of War (ISW) szerint 2022-ben alakult meg. Az AFF-et a korábban megbuktatott afgán kormány támogatói hozták létre azzal a céllal, hogy ellenálljanak a tálib uralomnak. Vezetőjük Jaszin Zia tábornok, aki 2020 és 2021 között az afgán hadsereg főparancsnokaként szolgált, így jelentős katonai tapasztalattal és kapcsolati hálóval rendelkezik.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy szeptember végén már közvetlen összecsapásokra is sor került Kabulban a kormányzó tálib erők és az ellenzéki AFF harcosai között. Az AFF állítása szerint a tálibok támadásokat indítottak állásaik ellen a Pakisztánnal határos Nurisztán tartományban található Kamdes körzetben. Az ellenzéki erők szerint azonban a tálibok jelentős veszteségeket szenvedtek, és kénytelenek voltak visszavonulni. A tálibok ezzel szemben azt állítják, hogy a felkelők Iszlámábád támogatásával léptek be az országba, és számos fegyverest elfogtak vagy megöltek az összecsapások során. Ezek az ellentmondásos jelentések is mutatják a konfliktus mélységét és a felek közötti bizalmatlanságot.
A pakisztáni kormány is komoly aggodalommal figyeli a helyzetet. Iszlámábád szerint a Tehrik-e-Taliban Pakistan (TTP), más néven pakisztáni tálibok, Kabul támogatásával indítanak támadásokat pakisztáni területeken. Ez a vád tovább élezi a feszültséget a két ország között, és potenciálisan további eszkalációhoz vezethet a határmenti régiókban. A pakisztáni álláspont szerint a tálib kormány nem tesz eleget a TTP elleni fellépésnek, ami közvetlen fenyegetést jelent Pakisztán biztonságára.
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a kínai közvetítés kudarcának és a regionális feszültségeknek az egyik következménye az AFF további megerősödése lehet. Úgy vélik, hogy a tálib kormány fokozatosan gyengül, ami kedvező feltételeket teremthet az ellenzéki csoportok számára. Ez a helyzet azonban egyúttal a közbiztonság további romlásához is vezethet Afganisztánban, ami humanitárius és stabilitási szempontból is aggasztó. A szakértők kiemelték, hogy Kína várhatóan továbbra is megpróbál majd közvetíteni a konfliktusban, azonban a közeljövőben nem várható érdemi eredmény.
Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy Peking nem keresi a kapcsolatot a nem állami csoportokkal, mint amilyen a TTP vagy az AFF. Ez a megközelítés korlátozza Kína képességét arra, hogy átfogó és hatékony megoldásokat kínáljon az érintett feleknek. Mivel a közvetítési folyamatból kizárja a kulcsfontosságú nem állami szereplőket, Kína nem tudja kezelni a konfliktus gyökereit és a különböző érdekek közötti feszültségeket. Ezért a kínai erőfeszítések valószínűleg csak átmeneti fegyvernyugvást hozhatnak, anélkül, hogy hosszú távú békét és stabilitást teremtenének a régióban. A helyzet továbbra is rendkívül ingatag, és további fejlemények várhatók a közeljövőben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása