A közel-keleti térségben eszkalálódó feszültségek közepette Kína, amely Irán egyik legfontosabb szövetségese, egyre határozottabban szólítja fel Teheránt a helyzet rendezésére. Pekingi források szerint a kínai vezetés türelme fogyóban van az iszlamista rezsimmel szemben, és egyre hangosabban követeli a kedélyek megnyugvását a régióban. Ez a változás a hangnemben jelentős, figyelembe véve a két ország közötti szoros politikai és diplomáciai kapcsolatokat.
Vang Ji kínai külügyminiszter nyilvánosan is megszólalt az ügyben, racionális és visszafogott magatartásra szólítva fel mind Iránt, mind az Egyesült Államokat. Kiemelte, hogy a folyamatos ellenségeskedés és a konfliktus elmélyülése sem a közvetlenül érintett felek, sem pedig a szélesebb nemzetközi közösség érdekeit nem szolgálja. A kínai diplomácia vezetője konzultált iráni kollégájával, Abbász Aragcsival is, akinek hangsúlyozta a helyzet súlyosságát és a deeszkaláció szükségességét.
Peking konkrét lépéseket is szorgalmaz a stabilitás helyreállítása érdekében. Vang Ji felszólította Iránt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a kulcsfontosságú tengeri útvonal, a Hormuzi-szoros újranyitása érdekében. Ennek a szorosnak a lezárása súlyos globális gazdasági következményekkel járna, különösen az energiaellátás terén. Emellett a kínai külügyminiszter szorgalmazta a párbeszédet Teherán és a Perzsa-öböl többi országa között, amelynek alapja a szuverenitás és a biztonság kölcsönös tiszteletben tartása lenne. Ez a diplomáciai megközelítés a regionális együttműködés erősítését célozza a feszültségek csökkentése érdekében.
A regionális feszültségek továbbterjedésének veszélye is aggodalomra ad okot Kínában. Vang Ji óva intett attól, hogy a konfliktus kiterjedjen Jemenre és a Vörös-tenger térségére, mivel ez tovább destabilizálná a már amúgy is érzékeny régiót, és súlyosbítaná a humanitárius és gazdasági kihívásokat. A kínai vezetés korábban is aktívan részt vett a közel-keleti diplomáciában: 2023-ban Peking aktív felügyelete mellett jött létre a megbékélés Szaúd-Arábia és Irán között, bár a feszült helyzet a régióban továbbra is fennállt.
A jelenlegi konfliktus 2026 februárjában éleződött ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael közösen támadást intézett Irán ellen. Ezt követően Teherán rendszeresen támadta a térség monarchiáit, azzal vádolva az országokat, hogy támogatják az amerikai erőket. A célpontok között katonai bázisok és az energetikai infrastruktúra több eleme is szerepelt, ami tovább rontotta a regionális biztonsági helyzetet. A konfliktus részeként az iráni rezsim lezárta a Hormuzi-szorost is, ami közvetlen fenyegetést jelentett a globális olajszállításokra.
A Hormuzi-szoros lezárásából fakadó legsúlyosabb globális energiapiaci következményeket Kínának köszönhetően sikerült elkerülni. A keleti nagyhatalom ugyanis a felhalmozott olajkészleteit kezdte el kimeríteni, ezzel stabilizálva a nemzetközi piacokat. Azonban ezek a stratégiai tárolók kezdenek kiürülni, ami újabb aggodalmakat vet fel. A jemeni konfliktus berobbanása miatt az eddigieknél is súlyosabb energiakrízis fenyeget, ami globális szinten is érezhető hatásokkal járhat. Kína ezért is érdekelt a gyors és békés megoldásban, hogy elkerülje a további gazdasági és politikai destabilizációt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása