A dán parlament csütörtökön történelmi jelentőségű határozatot fogadott el, amely kártérítést ítél meg azoknak a grönlandi nőknek, akiket a múltban erőszakkal fogamzásgátlásra kényszerítettek. A döntés értelmében minden érintett nő negyvenezer eurós, azaz mintegy 14,4 millió forintos kárpótlásban részesül. Ez a lépés egy hosszú és fájdalmas időszak lezárását jelenti, amely a dán-grönlandi kapcsolatok egyik legsötétebb fejezete volt.
A kártérítési program azokat a grönlandi őslakos nőket érinti, akik az 1960 és 1991 közötti időszakban orvosi beavatkozás áldozataivá váltak. Becslések szerint mintegy 4500 nőről van szó, akiknek tudta vagy beleegyezése nélkül helyeztek méhen belüli fogamzásgátló eszközt a méhébe. Az akkori dán hatóságok célja a Dániához tartozó sziget lakosságának növekedésének korlátok közé szorítása volt.
A program súlyos következményekkel járt, számos nő örökre terméketlenné vált a beavatkozások nyomán.
A szóban forgó időszakban, egészen 1992-ig, az északi-sarkvidéki, ma már autonóm Grönland egészségügyi rendszere Koppenhága hatáskörébe tartozott. Ez a történelmi háttér kulcsfontosságú a történtek megértéséhez, hiszen a dán állam felelőssége egyértelműen megállapítható a program végrehajtásában.
Az ügy kapcsán tavaly már hivatalos bocsánatkérésre is sor került. Mette Frederiksen dán miniszterelnök „a dán-grönlandi történelem sötét fejezetének” nevezte az esetet, és elismerte a dán állam felelősségét. A kormányfő tavaly szeptemberben egy „megbékélési alap” létrehozását is bejelentette, amelynek célja az áldozatok, valamint más, származásuk miatt hátrányosan megkülönböztetett grönlandiak kárpótlása.
Azonban az alap pontos összegéről és a kifizetések részleteiről akkor még nem esett szó.
Nem csupán Dánia részéről érkezett bocsánatkérés. Jens-Frederik Nielsen, Grönland kormányfője is elnézést kért a történtekért. Hangsúlyozta, hogy az erőszakos fogamzásgátlás részben még azután is folytatódott, hogy Grönland már saját maga irányította az egészségügyet.
Ez rávilágít arra, hogy a probléma gyökerei mélyebbre nyúltak, és a helyi intézmények is érintettek voltak a gyakorlat fenntartásában, még ha az eredeti program dán kezdeményezésre indult is.
A botrányról szóló elemzést, amely várhatóan további részleteket és összefüggéseket tár fel, a szakértők várhatóan pénteken teszik közzé. Ez a jelentés hozzájárulhat a múlt teljes körű feldolgozásához és a hasonló jogsértések megelőzéséhez a jövőben. Az események rávilágítanak a gyarmati múlt és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fontosságára, valamint az állami beavatkozások etikai korlátaira.
A mostani kártérítési döntés egy fontos lépés a grönlandi nők sérelmeinek orvoslása és a történelmi igazságtalanságok elismerése felé.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása