Kanada az Egyesült Államok közelmúltbeli kereskedelmi intézkedéseire reagálva kedden életbe léptette a megemelt vámokat az amerikai eredetű áruk széles körére. Az intézkedés mintegy 20 milliárd dollár összértékű terméket érint, és az ottawai kormány lépése mértékében és értékében megegyezik az Egyesült Államok által korábban bevezetett hasonló vámokkal.
Az új kanadai behozatali vámok számos szektorra kiterjednek. Érintik az acél- és alumíniumgyártmányokat, valamint az élelmiszereket, kozmetikumokat, ruházatot és mezőgazdasági gépeket is. A kivetett vámok mértéke 15 és 50 százalék között mozog, ami jelentős költségnövekedést jelent az érintett amerikai termékek kanadai importjában.
Mark Carney kanadai miniszterelnök a kereskedelmi válaszlépést kommentálva hangsúlyozta, hogy országa gyors intézkedéseket tesz az Egyesült Államoktól való gazdasági függőség csökkentése érdekében. Kijelentette, hogy Washington „nem igazi gazdasági partnerséget, hanem függőséget akart kialakítani túl sok területen”. Ez a nyilatkozat aláhúzza Kanada azon szándékát, hogy diverzifikálja gazdasági kapcsolatait és mérsékelje az amerikai kereskedelempolitikától való kitettségét.
Az Egyesült Államok és Kanada közötti gazdasági kapcsolatok rendkívül szorosak. 2026 első felében az Egyesült Államok 175,8 milliárd dollár értékben exportált Kanadába, ami a teljes amerikai kivitel 14 százalékát tette ki. Ezzel Kanada – Mexikó mögött – az Egyesült Államok második legfontosabb exportpiaca volt, ami rávilágít a jelenlegi kereskedelmi konfliktusban rejlő jelentős gazdasági tétekre mindkét fél számára.
A feszültséget tovább növeli Donald Trump amerikai elnök hétfői internetes bejegyzése, amelyben kilátásba helyezte, hogy leállítja a kanadai Bombardier repülőgyártó cég modelljeinek amerikai importját. Trump többek között azt írta, hogy a kanadai cég gyártmányai „nem elég jók”, és megjegyezte, hogy a Bombardier bevételeinek fele az Egyesült Államokból származik. Ezzel egyidejűleg azzal vádolta Kanadát, hogy nem engedi be piacára a Gulfstream amerikai repülőgépgyártó modelljeit.
Az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelmi konfliktus augusztus második felében újult ki, miután meghiúsult egy előzetesen kidolgozott kereskedelmi megállapodás véglegesítése, és félbeszakadtak a tárgyalások. A két fél kölcsönösen a másikat hibáztatja a tárgyalások megszakadásáért és a kereskedelmi kapcsolatok romlásáért.
A két ország közötti feszültség további eleme, hogy Donald Trump augusztus végén rendeletben nevezte át Amerika-tóvá a Nagy-tavak egyikét, az Ontariót. Kanada jelezte, hogy a névváltoztatást nem fogadja el, és változatlanul a régi elnevezést használja. Ez a szimbolikus lépés egy nem gazdasági, de politikailag súlyosbító tényezővel egészíti ki a már amúgy is bonyolult kétoldalú viszonyt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása