Mark Carney, Kanada miniszterelnöke az Európai Parlament (EP) csütörtöki ülésén kiemelte, hogy Kanadát és Európát nem földrajzi távolság, hanem közös, választáson alapuló értékek kötik össze. Beszédében hangsúlyozta egy szorosabb szövetség fontosságát a jelenlegi globális kihívások közepette, amelyek a demokratikus normák bomlásától a kereskedelem fegyverként való használatáig terjednek. Carney szerint egy ilyen szövetség „jelzőfényt gyújtana a többi demokráciának”, és segítene egy igazságos, stabil és virágzó világrend kialakításában.
Carney részletesen kifejtette, hogy a társadalmakat érő új „viharok” – mint a nemzetközi intézmények gyengülése, a vámok és pénzügyi mechanizmusok nyomásgyakorlásra való alkalmazása, valamint a technológiai cégek önrendelkezési törekvései – ellen csak együtt lehet védekezni. Kiemelte, hogy a technológiai vállalatok szabályokat diktálnak, az adatok feletti irányítást átvenni igyekeznek, dezinformációkat terjesztenek és káros hatással vannak a gyermekekre. A miniszterelnök a magányos fa és az erdő analógiáját használva szemléltette, hogy egyedül sebezhetővé válunk, de együtt, egy „lombkorona” alatt, a polgárok kiteljesedhetnek.
A stratégiai autonómia eléréséhez kulcsfontosságú képességekre van szükség az oltások, a mesterséges intelligencia és a fontos nyersanyagok terén, amelyek hiányosságait együttműködve lehet pótolni. Carney rámutatott, hogy Európa fejlett gyártási képességekkel, erős piaccal és befolyásos szabályozási kerettel rendelkezik, míg Kanada jelentős mennyiségű és sokféle energiát, valamint kritikus nyersanyagokat szállít. Ezek az erősségek kiegészítik egymást, amire már a közel egy évtizede életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény is épül.
Carney üdvözölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének előző napi felvetését egy „Szövetség a jövőért” kezdeményezésről, amely megnyitná az utat Kanada előtt, hogy az EU első „társult tagjává” váljon. A kanadai miniszterelnök szerint a kanadaiak túlnyomó többsége támogatja a szorosabb kapcsolatokat, és mély együttműködéssel kell biztosítani a stratégiai autonómiát. Konkrét együttműködési területekként említette az Erasmus+ oktatási csereprogramokba való beszállást, a fiatalok mobilitásának elősegítését az Atlanti-óceán mindkét partján, valamint a védelmi, energetikai, pénzügyi és digitális területeken való kooperációt. Kiemelte a mesterséges intelligencia szabályozását és a kulcsfontosságú nyersanyagok közös kezelését, utalva Von der Leyen közös uniós tartalék tervére.
Carney hangsúlyozta, hogy céljuk nem egy harmadik hatalmi blokk létrehozása, hanem egy olyan ellenálló képesség kiépítése, amely megakadályozza, hogy bárki irányíthassa a nyitott piacokat, gyengíthesse az önrendelkezést vagy fenyegethesse a területi egységet. Kijelentette, hogy a szövetséghez más országok is csatlakozhatnak, és céljuk a nemzetközi jog megerősítése, nem pedig lecserélése.
Ursula von der Leyen szerdán jelentette be szándékát, hogy együttműködik a kanadai miniszterelnökkel annak érdekében, hogy Kanada az EU első társult tagja lehessen. Fontos megjegyezni, hogy az „társult tagság” mint kategória jelenleg nem létezik az uniós alapszerződésekben, így annak pontos jelentése és jogi keretei még tisztázatlanok. Az uniós tagság feltételei között szerepel az európai ország státusz, amelyet korábbi bírósági ítélet is megerősített például Marokkó esetében.
Az EU számos országgal kötött már társulási szerződést, amelyek jellemzően szabadkereskedelmi egyezményeket tartalmaznak. Kanadával már közel egy évtizede életbe lépett egy ilyen szabadkereskedelmi megállapodás, ami a jelenlegi együttműködés alapját képezi. Von der Leyen és Carney programja is sűrű volt a strasbourgi események idején; a bizottsági elnök átszervezte programját, hogy részt vehessen Carney beszédén, amelyet nagy taps fogadott az EP-ben, és sokan üdvözölték a kanadai miniszterelnököt.
A Kanada és az EU közötti szorosabb szövetségre vonatkozó felvetések stratégiai jelentőséggel bírnak a globális politikai és gazdasági környezetben. A két fél kiegészítő erősségei – Európa gyártási és szabályozási kapacitása, valamint Kanada energia- és nyersanyagforrásai – együttesen növelhetik a stratégiai autonómiát és csökkenthetik a külső függőségeket kulcsfontosságú területeken. Az együttműködés megerősítheti a demokratikus értékeket és a nemzetközi jogot egy olyan időszakban, amikor ezek világszerte kihívásokkal néznek szembe.
A „társult tagság” koncepciója, bár jelenleg tisztázatlan, új utakat nyithat a nemzetközi partnerségek számára, túllépve a hagyományos tagsági vagy társulási modelleken. Ez a kezdeményezés példát mutathat más demokráciáknak is, hogyan lehet hatékonyabban fellépni a közös fenyegetésekkel szemben, legyen szó gazdasági kényszerítésről, technológiai dominanciáról vagy dezinformációról. A kanadaiak szorosabb kapcsolatok iránti támogatása is aláhúzza a politikai akaratot a mélyebb integrációra.
A „társult tagság” jogi és gyakorlati részleteinek kidolgozása komoly feladatot jelent majd az Európai Unió számára, mivel egyelőre nem létező kategóriáról van szó. Azonban a két vezető, Ursula von der Leyen és Mark Carney által kifejezett erős politikai akarat és a kanadaiak támogatása lendületet adhat a kezdeményezésnek. A következő lépés a kétoldalú kapcsolatok mélyítésében az EU és Kanada október végén esedékes közös csúcstalálkozója lehet, ahol várhatóan tovább tárgyalnak ezekről a lehetőségekről.
A szövetség hosszú távú célja egy olyan ellenálló képesség kiépítése, amely megvédi a nyitott piacokat és az önrendelkezést a külső beavatkozásoktól, miközben megerősíti a nemzetközi jogot. Ez a partnerség nem csupán Kanada és az EU számára jelent előnyöket, hanem szélesebb körben is ösztönözheti a demokráciákat a szorosabb együttműködésre, hozzájárulva egy stabilabb és igazságosabb globális rendhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása