Kanada az Egyesült Államokkal fennálló feszült viszony miatt egyre szorosabb kapcsolatokat épít az Európai Unióval. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy új, "társult tagság" formájában kínált partnerséget az országnak, amelynek pontos tartalma és gyakorlati jelentősége még tisztázásra vár. Ez a közeledés mindkét fél számára stratégiai fontosságú egy változó világrendben, ahol új szövetségek kialakítása vált szükségessé.
Mark Carney kanadai miniszterelnök aktívan szorgalmazza országa EU-hoz való közeledését, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen „társult tagsági” ajánlattal fogadott. Carney Strasbourgban az első sorból hallgatta végig Von der Leyen évadnyitó beszédét, majd másnap maga is felszólalt az Európai Parlamentben, Von der Leyen jelenlétében. A kanadai kormányfő látható örömmel üdvözölte az ajánlatot, hangsúlyozva, hogy Kanada és az EU közös értékeket vall, azonos prioritásokkal rendelkezik, és együtt erősebbek. A "társult tagság" kifejezés azonban új az EU terminológiájában, így pontos jogi és gyakorlati keretei még nincsenek meghatározva, ami bizonytalanságot okozhat a tagjelölt országok körében is.
Az Egyesült Államok és Kanada közötti hagyományosan szoros szövetség Donald Trump elnöksége alatt megromlott, kereskedelmi háborúk és brutális vámok jellemezték a viszonyt. Trump többször is fenyegette Kanadát, hol az USA 51. tagállamává tételével, hol pedig gazdasági nyomásgyakorlással. Ez a helyzet arra ösztönözte Kanadát, hogy új szövetségeseket keressen, és az Európai Unió felé forduljon, miközben Carney világossá tette, hogy országa nem teljes jogú tagságra törekszik. Az EU számára is megváltozott az USA-val való kapcsolat, különösen Trump második ciklusának kilátásai miatt, így mindkét fél számára időszerűvé vált a diverzifikáció és a más irányú nyitás. Alexander Stubb finn elnök ironikusan vetette fel, hogy Kanada az EU 28. tagállama lehetne az USA 51. állama helyett, ami jól rávilágított a konfliktus lényegére.
Ez a közeledés a stratégiai autonómia megerősítését célozza mindkét fél számára, hiszen sem Kanada, sem az EU nem akar teljesen eltávolodni az Egyesült Államoktól, de érzik a változás szükségességét. Carney a „szövetség a jövőért” kezdeményezést javasolta, amely egy igazságos, stabil és virágzó világrend kialakítását segítheti elő, jelzőfényt gyújtva más demokráciáknak. A kanadai kormányfő kiemelte a közös értékek, mint a demokrácia és az önrendelkezés fontosságát a jelenlegi kiszámíthatatlan időkben, ahol vámokkal és pénzügyi mechanizmusokkal gyakorolnak nyomást, és technológiai cégek próbálják átvenni az irányítást az adatok felett. Kanada már most is szorosan együttműködik az EU-val számos területen, például a szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) révén, amely lassan egy évtizede életbe lépett, valamint az EU-n kívüli első tagként részt vesz a SAFE védelmi fejlesztési programban és a Horizont kutatási együttműködésekben.
A "társult tagság" konkrét formájának kidolgozása a következő időszak feladata, melyről a kanadai kormány reményei szerint az október végi montreali EU–Kanada-csúcstalálkozón már pontosabb kép rajzolódik ki. Magas rangú kanadai tisztségviselők szerint az elnevezést nem ők találták ki, és most vizsgálják, milyen formát ölthetne ez a kapcsolat. Korábbi társulási szerződések, például Izraellel, már léteznek, de ezek jellemzően szabadkereskedelmi egyezményeken alapulnak, ami már most is megvan Kanada és az EU között. Az Európai Bizottság további együttműködési lehetőségeket is vizsgál, mint például Kanada részvétele az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelben vagy az Erasmus+ oktatási csereprogramokban, amelyek eddig is nyitva álltak nem európai országok előtt. Az EU-nak már vannak szoros kapcsolatai nem tagállamokkal, mint az Európai Gazdasági Térség országai (Izland, Liechtenstein, Norvégia) vagy Svájc, amelyek a belső piac részesei, de teljes tagság nélkül, és ez a modell adhat iránymutatást a Kanada–EU kapcsolat jövőjére.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása