Az Európai Bizottság pénteken mutatta be éves jogállamisági jelentését, amelyben több tagállamhoz hasonlóan Magyarország helyzetét is értékelte. A testület nem kommentált egyedi, konkrét ügyeket, mint például Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése vagy Szijjártó Péter volt miniszter magánszektorba való átülése. Azonban általános ajánlásokat fogalmazott meg a lobbizás és a „forgóajtó-jelenség” szabályozására vonatkozóan.
Michael McGrath, az Európai Bizottság igazságügyért is felelős biztosa mutatta be a testület éves jogállamisági jelentését. A dokumentum rámutatott, hogy Magyarországon nem történt előrelépés a lobbizás és a politikusok magáncégekbe való átülésével járó esetleges összeférhetetlenségi problémák, azaz a „forgóajtó-jelenség” átfogó szabályozásában. McGrath hangsúlyozta, hogy a Bizottság nem kommentál egyedi eseteket, és az ajánlások nem egy konkrét személyre vonatkoznak, hanem általános jellegűek, hasonló javaslatokat más tagállamoknak is tettek.
A jelentés napokkal azután került nyilvánosságra, hogy Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, a BYD kínai autógyártónál fog dolgozni. Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésével kapcsolatos Alaptörvény-módosítás ügyében az Európai Bizottság szoros figyelemmel kíséri a helyzetet. McGrath biztos hozzátette, hogy tudomásuk van a Velencei Bizottság készülő jelentéséről, amellyel szintén foglalkozni fognak a későbbiekben.
Az Európai Bizottság már korábban is javasolta a magyar hatóságoknak a lobbizás és a „forgóajtó-jelenség” átfogó szabályozását, a tavalyi jelentésben is szerepeltek hasonló ajánlások. A dokumentum szerint az alacsonyabb szintű bíróságok ügyelosztási rendszere terén sem történt haladás, mivel az előző kormány csak a Kúria szintjén foglalkozott ezzel a problémával. Ez a hiányosság egyike volt azoknak a feltételeknek, amelyek az uniós források egy részének blokkolásához vezettek, és amelyeket 2023 végén hagyatott jóvá a kormány.
Az igazságügyi béremelések terén sem állapított meg előrelépést a Bizottság, és továbbra is elégedetlen a magas szintű korrupciós ügyek elleni eljárásokkal. Bár a közelmúltban kezdeményeztek pozitív változásokat a korrupcióellenes keretrendszerben, ezek még nem léptek hatályba. A civil szervezetek esetében a jelentés némi haladást látott, de a munkájukat akadályozó jogszabályokat még nem vonták vissza.
A jogállamisági jelentés jogilag nem kötelező érvényű, és a legtöbb területen nincs közvetlen jogi következménye, ha egy tagállam nem tartja be az ajánlásokat. Azonban egy kiemelt területen, a médiaszabadság tekintetében, a helyzet megváltozott: a tavaly hatályba lépett uniós rendelet miatt a Bizottság megállapításainak már nagyobb a tétje. A „forgóajtó-jelenség” és a lobbizás szabályozatlansága potenciális összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatokat hordoz, amelyek alááshatják a közbizalmat és a politikai döntéshozatal integritását.
Az uniós források részleges blokkolása is szorosan kapcsolódik a jogállamisági feltételek teljesítéséhez, így a jelentésben megállapított hiányosságok továbbra is befolyásolhatják Magyarország hozzáférését a kohéziós alapokhoz. Az Európai Bizottság ajánlásai rávilágítanak a jogrendszer, a korrupcióellenes küzdelem és a civil társadalom működését érintő strukturális problémákra. A jelentés egyfajta iránymutatást ad a tagállamoknak a jogállamiság erősítésére, és a folyamatos párbeszéd alapját képezi az uniós intézmények és a nemzeti kormányok között.
Az Európai Bizottság üdvözölte az új magyar kormány által az uniós forrásokat részben blokkoló feltételek terén elért haladást, különösen a szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését. Ennek ellenére a dokumentum még számos hiányosságot azonosított, többek között a lobbizás és a „forgóajtó-jelenség” szabályozásának elmaradását. A Velencei Bizottság Sulyok Tamás ügyében készülő jelentését várhatóan csak októberben tárgyalja az Európa Tanács, amely további fejleményeket hozhat az alkotmányos helyzet megítélésében.
A médiaszabadság területén a Bizottság haladást látott a médiahatóságnál és az állami médiánál, azonban a reklámkiadások átlátható és méltányos elosztásában továbbra sem történt előrelépés. Az uniós testület átfogó jogszabályreformot javasol a fennálló problémák orvoslására, ami elengedhetetlen a jogállamiság további erősítéséhez és a bizalom helyreállításához. A jelentésben megfogalmazott ajánlások betartása kulcsfontosságú lehet a jövőbeni uniós együttműködés és a Magyarországnak járó források felszabadítása szempontjából.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása