A jemeni polgárháború ismét kiéleződött, miután a nemzetközileg elismert jemeni kormány erői, Szaúd-Arábia légi támogatásával, offenzívát indítottak a húszi lázadók ellen. A cél a Vörös-tenger partvidékén, szeptemberben elfoglalt területek visszaszerzése, különös tekintettel a stratégiai Báb-el-Mandeb-szoros környékére. A húszi erők azonban nem késlekedtek a válaszcsapással, szaúdi repülőtereket vettek célba rakétákkal, ami súlyos következményekkel járt.
A jemeni kormányerők vasárnap óta indítottak nagyszabású műveletet a húszi lázadók ellen, melynek célja Jemen teljes területének visszaszerzése. Az offenzíva, amelyet "Jemen Hajnala" néven ismernek, a délnyugati országrészre, különösen a Báb-el-Mandeb tengerszoros környékére összpontosít. A kormánycsapatok állításuk szerint sikereket értek el, visszafoglalták Dubáb, Báb és Hadeid településeket, valamint stratégiai hegyvidéki pontokat, és fegyverraktárakat semmisítettek meg.
A húszi lázadók azonban tagadják az ellenfél előrenyomulását, "illúziónak" nevezve a beszámolókat. Válaszul a szaúdi beavatkozásra, a húszik ballisztikus rakétákkal támadták a szaúdi főváros, Rijád nemzetközi repülőterét. A támadás következtében három szaúdi állampolgár, köztük egy pilóta, életét vesztette, és többen megsérültek.
Egy utasszállító repülőgép is jelentős károkat szenvedett, miután egy elfogott rakéta törmeléke eltalálta és lángra kapott. Szombaton újabb támadásokról érkeztek hírek szaúdi célpontok ellen. A harcok a Taiz tartományi Vaziajahnál is zajlanak, és Taiz városát is körbevették a húszik, miután elfoglalták Turbah városát, ami súlyos ellátási hiányt okoz.
Jemen több mint egy évtizede, az arab tavasz forradalmi hullámait követően süllyedt polgárháborúba, melynek egyik főszereplője az Irán által támogatott síita húszi szervezet. A húszik 2015-ben indított hadjáratuk során az ország nyugati, népesebb felét vonták irányításuk alá, miután 2014-ben elfoglalták a fővárost, Szanaát. Ezt követően Szaúd-Arábia egy közel-keleti koalíció élén légi háborút indított a nemzetközileg elismert jemeni kormány támogatására.
Az elmúlt években a konfliktus a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát idézte elő, becslések szerint több mint 377 ezer ember halálát okozva. 2022-ben ideiglenes tűzszünetet kötöttek, amelyet kétszer is meghosszabbítottak, azonban idén nyáron a húszik újra támadásokba kezdtek, miután az iráni tűzszünet összeomlott. A húszik korábban, 2023-ban a gázai háborúba is beszálltak, és a Vörös-tengeri hajózást fenyegették, elsősorban izraeli és amerikai érdekeltségű hajókat célozva.
Szeptemberben a húszik villámgyorsan foglaltak el területeket a Vörös-tenger partján, beleértve Mokha kikötővárosát és a Báb-el-Mandeb-szorosban található Perim-szigetet. Ezek a területszerzések közvetlenül veszélyeztették a szaúdi olajszállításokat és az Ázsia és Európa közötti tengeri kereskedelmet. A húszi támadásokra válaszul Szaúd-Arábia az Egyesült Államoktól és európai országoktól is segítséget kért, de elutasításra talált.
A jemeni konfliktus eszkalációja jelentős regionális és globális hatásokkal jár. A Báb-el-Mandeb-szoros ellenőrzése kulcsfontosságú a nemzetközi tengeri kereskedelem szempontjából, mivel ez az átjáró köti össze az Indiai-óceánt a Vörös-tengerrel és a Szuezi-csatornával. A húszik szeptemberi területszerzései és a szoros feletti potenciális irányításuk komoly fenyegetést jelentenek a globális olajszállításokra és az ellátási láncokra.
A helyzet már most is érezhetően befolyásolja a világgazdaságot, a brent olaj ára tartósan 100 dollár fölé emelkedett. Szaúd-Arábia számára a húszi támadások közvetlen biztonsági és gazdasági kihívást jelentenek, mivel a rakétatámadások a főváros repülőterét és olajterminálokat is érintettek. A nemzetközi közösség vonakodása a szaúdiak közvetlen katonai támogatásától rávilágít a konfliktus komplexitására és a katonai megoldások korlátaira.
Szakértők szerint a jemeni kormányerők gyengesége és megosztottsága is hozzájárult a húszik szeptemberi sikereihez. A korábbi amerikai légi offenzívák sem hoztak tartós eredményt, ami arra utal, hogy a kizárólag bombázásokra épülő stratégia nem elegendő a húszi erők visszaszorítására. A konfliktus tehát nem csupán Jemen belső ügye, hanem egy szélesebb regionális hatalmi játszma része, Irán és Szaúd-Arábia közötti feszültségek tükörképe.
A "Jemen Hajnala" művelet elindításával a jemeni kormány és szaúdi támogatói egyértelműen a húszi uralom teljes felszámolását tűzték ki célul. Azonban a húszik ellenállása és a szaúdi repülőterek elleni válaszcsapásaik azt mutatják, hogy a konfliktus még távolról sem ért véget, és további eszkaláció várható. A harcok intenzitása, a stratégiai pontokért folyó küzdelem és a jelentett kegyetlenkedések súlyosbítják a humanitárius helyzetet, amely már eddig is katasztrofális volt.
A nemzetközi közösség továbbra is megosztott a konfliktus kezelésében, és a közvetlen beavatkozás hiánya valószínűleg elhúzódó harcokhoz vezet. A brent olaj árának emelkedése és a Vörös-tengeri hajózás fenyegetettsége globális gazdasági következményekkel járhat. A jövőbeli fejlemények nagymértékben függnek a jemeni kormányerők egységétől, a szaúdi támogatás mértékétől és a húszi ellenállás erejétől. A konfliktus megoldása továbbra is rendkívül komplex feladatnak ígérkezik, amely diplomáciai és katonai erőfeszítések összehangolását igényelné.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása