Izrael nemzetbiztonsági minisztere, Itamar Ben-Gvir a héten bejelentette egy kivégzőhely építésének megkezdését. A tervek szerint ezen a helyszínen terrorizmusért elítélt palesztinokat fognak kivégezni. A miniszter egy X-en közzétett videóban mutatott be egy akasztófának tűnő építményt, hangsúlyozva, hogy a helyszínen megfigyelőszobákat is kialakítanak majd, ahonnan a terrorizmus áldozatai nézhetik az akasztásokat.
Ben-Gvir egy építési területen, részben elhomályosított háttér előtt magyarázott a készülő kivégzőhelyről, amelyet a Times of Israel is megemlített. A videóban kijelentette, hogy „megígértük, megcsináltuk”, utalva arra, hogy korábbi ígéretének megfelelően romlottak a terrorizmusért elítéltek fogvatartási körülményei. Hozzátette, hogy bevezették a halálbüntetést a terrorizmusért elítélt palesztinok számára. A miniszter szavai szerint a kivégzőhelyszínen megfigyelőszobákat is kialakítanak, ahonnan a terrorizmus áldozatai személyesen követhetik az akasztásokat. Ez a bejelentés része a miniszter azon stratégiájának, hogy szigorítsa a terrorista cselekményekért felelősnek tartott személyekkel szembeni bánásmódot.
Az izraeli parlament, a Knesszet még márciusban fogadott el egy törvényjavaslatot, amely májusban lépett életbe. Ez a jogszabály kötelezővé teszi a katonai bíróságok számára a halálbüntetés kiszabását azokra a palesztinokra, akiket halált okozó terrorcselekmény elkövetésében bűnösnek találnak. A bíróságok csak különleges körülmények esetén tekinthetnek el a halálbüntetéstől, ekkor életfogytiglani börtönbüntetést kell kiszabniuk a bűnösnek talált palesztinokra. A törvényt Izraelben és külföldön is jelentős kritika érte, mivel kizárólag palesztin elkövetőkre vonatkozik. Az izraeli elkövetőket ugyanis nem katonai, hanem polgári bíróságok elé állítják, ahol más szabályok érvényesek rájuk. Bár Izraelben mindig is létezett halálbüntetés, azt eddig mindössze egyszer hajtották végre, 1962-ben, a náci háborús bűnös, Adolf Eichmann esetében. Ez a történelmi precedens rávilágít a halálbüntetés rendkívüli ritkaságára az ország joggyakorlatában.
Az akasztófát bemutató videó Ben-Gvir több más, nagy visszhangot kiváltó kijelentése után jelent meg. Néhány nappal korábban egy podcastban azt mondta egy, a Gázai övezetben két évig raboskodó túsznak, hogy mindent megtesz, hogy az személyesen végezhesse ki egykori fogvatartóit. Ugyanebben a beszélgetésben a miniszter azt is hangoztatta, hogy szerinte naponta 30-40 embert kellene megölni Gázában. Kijelentette, hogy "nem csak azokat, akik közvetlen fenyegetést jelentenek", hanem olyanokat is, akik "nem érdemlik meg az életet" és "nem is emberek". Ezen kijelentéseket a német kancellár, a francia külügyminiszter, az ENSZ főtitkára és számos más vezető politikus is elítélte. Több európai ország jelezte, hogy támogatná az EU szankciók bevezetését Ben-Gvirrel szemben, akit korábban az Egyesült Királyság, Írország és Franciaország már külön-külön szankcionált. Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterként jelentős befolyással bír az izraeli börtönök és a rendőrség felett, de a hadseregnek nem adhat utasításokat. A politikust korábban nyolc alkalommal ítélték el Izraelben, többek között rasszizmusra való uszításért, szolgálatot teljesítő rendőr munkájának akadályozásáért és terrorista szervezet támogatásáért.
Izraelben ősszel választásokat tartanak, így Ben-Gvir kijelentései a választási kampány részeként is értelmezhetők. A szélsőjobboldali Otzma Yehudit párt vezetőjeként a politikus láthatóan a szélsőséges szavazók kegyeit keresi. Pártját jelenleg 8-10 százalék közé mérik, ami jóval meghaladja a 3,25 százalékos parlamenti küszöböt. Ben-Gvir retorikája és a kivégzőhely építésére vonatkozó bejelentései tovább élezik a feszültséget a régióban. Ezek a lépések és nyilatkozatok erős nemzetközi kritikát váltanak ki Izrael politikájával szemben, és kérdéseket vetnek fel az emberi jogi normák betartásával kapcsolatban. A miniszter akciói várhatóan továbbra is a nemzetközi figyelem középpontjában maradnak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása