Az izraeli törvényhozás, a Kneszet, csütörtök este utolsó olvasatban is elfogadta azt a jogszabályt, amely alapvetően írja át az ország médiarendszerének működését. A döntés 53 támogató és 48 ellenző szavazattal született meg, jelezve a téma megosztó jellegét. Ez a lépés széles körű vitákat váltott ki Izraelben a sajtószabadság jövőjével kapcsolatban.
Az újonnan elfogadott törvény számos jelentős változást vezet be a média szabályozásában. Lehetővé teszi új hírcsatornák létrehozását minimális szabályozás mellett, valamint megszünteti a csatornatulajdonosok és a hírszolgáltató cégek közötti eddig kötelező szervezeti elkülönülést. Ezen felül a jogszabály jelentősen kibővíti a kormány befolyását az országos műsorszolgáltatás és a hírszektor felett.
A törvény eltörli a régóta fennálló felügyeleti mechanizmusokat, a minimális újságírói szakmai követelményeket, valamint a hazai gyártású műsorokra vonatkozó kötelezettségeket. Emellett feloldja a médiatulajdonlásra vonatkozó korlátozásokat, és nagyobb beleszólást biztosít a kormánynak a televíziós nézettségi adatok kezelésébe. Slomó Karhi kommunikációs miniszter „jobboldali médiareformként” értékelte a szavazást, megköszönve Benjámin Netanjahu miniszterelnök támogatását.
Karhi miniszter kiemelte, hogy a törvény elfogadása egy „elszánt küzdelem” eredménye volt a „mélyállam szereplőivel”, a „nagytőkésekkel”, a „jogi tanácsadókkal”, a „hivatalnokokkal” és a „pánikkeltő televíziós csatornákkal” szemben. Kijelentette, hogy a miniszterelnök által rábízott feladat sikeresen teljesült.
A jogszabály elfogadása egy szélesebb koalíciós stratégia része, amely vitatott törvények sorozatát igyekezett keresztülvinni a Kneszet feloszlása előtt. A kormánykoalíció ehhez az ultraortodox pártok támogatását is megszerezte, cserébe az általuk követelt jogszabályok elfogadásáért.
A törvény bírálói már a kezdetektől fogva aggodalmukat fejezték ki a sajtószabadságra gyakorolt lehetséges hatásai miatt. A legfőbb ügyész is figyelmeztetett, hogy a jogszabály „fokozott kockázatot” jelent a szabad sajtóra nézve. Az ellenzék szerint a törvény célja a médiában eddig működő fékek és ellensúlyok lebontása, valamint a kormány politikai irányvonalával azonosuló műsorszolgáltatók helyzetbe hozása.
A törvény jelentősége abban rejlik, hogy alapjaiban változtatja meg a média működését Izraelben, potenciálisan befolyásolva a közvélemény tájékoztatását és a politikai diskurzust. Az eddigi felügyeleti mechanizmusok és szakmai követelmények eltörlése aggodalmakat vet fel az újságírás minőségével és függetlenségével kapcsolatban. A megnövekedett kormányzati befolyás a hírszektor felett kritikák szerint a propagandacsatornák elterjedéséhez vezethet.
Az ellenzéki pártok, mint a baloldali-liberális Demokraták és a jobboldali-liberális Izrael a Hazánk (Jiszráel Béténu) is élesen bírálták a jogszabályt. Jaír Golán, a Demokraták elnöke kijelentette, hogy a következő kormány hivatalba lépése után „darabokra tépik” a törvényt, és szabad médiát ígérnek a „hatalom propagandacsatornái” helyett. Az Izrael a Hazánk párt „Erdogan-modell szerinti átalakításnak” nevezte a lépést, utalva a török elnök kormányzatára és az igazságszolgáltatás feletti befolyásszerzésre tett korábbi kísérletekre.
Az ellenzék szerint a kormány a média ellenőrzésével a „szabad sajtó helyett szócsövekből és udvari tudósítókból álló médiát” akar létrehozni. Ez a kritika arra utal, hogy a törvény a kormány politikai érdekeit szolgálja, és csökkenti a független újságírás terét. A jogszabály elfogadása tehát nem csupán technikai változás, hanem egy mélyebb ideológiai és politikai küzdelem része a média irányításáért.
A törvény elfogadása után több ellenzéki képviselő és civil szervezet azonnal beadványt nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Kérik a jogszabály megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként annak végrehajtásának felfüggesztését a végleges bírósági döntés meghozataláig. Ez a jogi út jelzi, hogy a vita még korántsem ért véget, és a törvény jövője bírósági felülvizsgálat tárgya lesz.
Az október 27-re kitűzött parlamenti választások is befolyásolhatják a törvény sorsát. Az ellenzék reménykedik egy győzelemben, amely lehetővé tenné számukra a jogszabály hatályon kívül helyezését. A médiarendszer átalakítása így egy kulcsfontosságú kampánytémává válhat a közelgő választások előtt, tovább polarizálva a politikai életet Izraelben.
A törvény hosszú távú hatásai még nem teljesen felmérhetők, de a kritikusok szerint veszélyeztetheti a demokrácia egyik alapvető pillérét, a független sajtót. A kormány szerint viszont a reform a „mélyállam” elleni küzdelem része, és a jobboldali nézőpontok szélesebb képviseletét szolgálja. A Legfelsőbb Bíróság döntése és a következő választások eredménye alapvetően meghatározza majd az izraeli média jövőjét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása