Izrael szerdán a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-i támadásának harmadik évfordulójára emlékezett. Az országban egyperces néma csenddel tisztelegtek az áldozatok előtt, miközben az események továbbra is mélyen érintik a társadalmat. A támadás nemcsak Izrael történetének legsúlyosabb terrorcselekménye volt, hanem egyben a Gázai övezetet romba döntő háború kiindulópontja is.
A 2023. október 7-i hajnali órákban a Hamász fegyveresei áttörték a Gázai övezet határkerítését, és háromezer fegyveres zúdult a határ menti izraeli kibucokra és településekre. A támadás során közel 1200 embert, köztük több mint 800 civilt gyilkoltak meg, és 251 embert ejtettek túszul, akik közül 80-an a fogságban vesztették életüket. Különösen súlyos mészárlások történtek a Kfar Aza kibucban és a Nova zenei fesztivál helyszínén, ahol fiatalokat öltek meg, és nőket erőszakoltak meg.
Izrael válaszul először légicsapásokat hajtott végre a 2,2 milliós Gázai övezetben, majd szárazföldi offenzívát indított. Az izraeli hadsereg célként a Hamász és infrastruktúrájának felszámolását, valamint a túszok kiszabadítását jelölte meg. Az izraeli beavatkozás következtében Gáza nagy része romba dőlt, és a lakosság jelentős része otthontalanná vált.
Egy Lancetben megjelent tanulmány szerint az első 16 hónapban 75 ezer palesztin, köztük több ezer gyermek vesztette életét. Bár Izrael kezdetben vitatta a Hamász által ellenőrzött gázai egészségügyi minisztérium adatait, a Guardian szerint az izraeli hadsereg idén már elismerte a 70 ezer feletti áldozatot. Az ENSZ és a nemzetközi közösség jelentős része élesen bírálja Izraelt a gázai háború miatt.
Az október 7-i eseményeket sokan "Izrael szeptember 11-ének" nevezték, utalva a történelmi jelentőségére és a nemzeti traumára. Európa számos vezetője, köztük Andy Burnham brit miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is együttérző üzeneteket küldtek. Merz "mélyreható szakadásnak" nevezte a történteket, és Macronnal együtt az antiszemitizmus elleni határozott fellépést hangsúlyozta.
Ursula von der Leyen üzenete politikai szempontból is releváns volt, kiemelve, hogy az EU továbbra is kész segíteni a "mai törékeny tűzszünet tartós békévé változtatásában, a kétállami megoldás alapján". A Hamász támadása és az azt követő háború szélesebb körű regionális hatásokat is kiváltott, egyesek szerint akár az iráni háborúhoz is hozzájárulhatott. A Közel-Kelet lángba borulása a világgazdaságot is megviselte.
A harmadik évforduló mindössze három héttel előzi meg az izraeli parlamenti választásokat, amelyeket a terrortámadás óta először tartanak az országban. Ez a politikai kontextus tovább növeli az események súlyát és a társadalmi feszültségeket.
Az egyéni emberi szenvedés és a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) az események legfontosabb következményei közé tartozik. Dekel Goren például mindkét szülőjét elvesztette a Nir Oz kibuc elleni támadásban, és 11 órát töltött bezárkózva lakásában. Később mentős kiképzést folytatott, majd belépett az izraeli hadsereg egészségügyi csapatába, ahol ma már fiatalabbakat képez ki életmentésre.
A Gázából kiszabadult túszok és hozzátartozóik életében is gyökeres változások következtek be. Emily Damari, aki 471 nap után szabadult, ma már a hála érzését emeli ki mindennapjaiban. Eli Sarabi, aki 491 nap után szabadult, feleségét, testvérét és két lányát vesztette el a támadásban, és azóta családsegítő központot alapított a traumatizált családok támogatására.
Sok túlélő új munkába, hobbiba vagy hivatásba menekült a trauma feldolgozása érdekében, mint például a szörfözés vagy a jótékonysági munka. A zene is fontos szerepet játszik a gyógyulásban: David Fisof megalapította a Rock ’n Roll Fantasy Camp nevű zenei tábort Los Angelesben, Jotam Haim, egy baráti tűzben meghalt túsz emlékére. A táborba olyan zenészek is becsatlakoztak, mint Michael Anthony a Van Halenből vagy Slash a Guns N’ Rosesból, segítve a túlélőket, mint Raz Sifer, aki a Nova fesztiválon élte át az öldöklést, hogy visszataláljanak önmagukhoz.
A támadás pszichológiai hatásai messze túlmutatnak a közvetlen áldozatokon. Azok a mentális egészségügyi szakemberek és önkéntesek is súlyosan traumatizálódtak, akik az október 7. utáni napokban a holttestek azonosításában vettek részt. A Háárec beszámolója szerint volt, aki a holttestek szaga miatt a mai napig napi háromszor zuhanyzik, és a csapat egyik tagja 2025 szeptemberében öngyilkos lett. Mások súlyos PTSD-vel küzdenek, képtelenek sírni vagy gyermekeiket ellátni.
Sálom Aida, egy nyugalmazott rendőr Szderótból, aki átélte a támadást, elmondta, hogy bár a város csendesnek tűnik, a fejükben nem az. Ennek ellenére kitart, és nem gondolt arra, hogy elmenjen, mert szerinte "a világ legjobb emberei élnek Szderótban". Ez a kitartás és a közösség ereje jellemzi sok túlélő hozzáállását.
A közelgő parlamenti választásokon kilenc olyan ember is indul, akik a Hamász-támadás emlékei miatt döntöttek a politikai szerepvállalás mellett. Ez is mutatja, hogy az események hosszú távon formálják az izraeli társadalmat és politikát, miközben a sebek gyógyítása és a trauma feldolgozása továbbra is központi feladat marad.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása