Az izlandi választópolgárok egyértelmű döntést hoztak a szombaton tartott népszavazáson, elutasítva az Európai Unióval tizenhárom éve felfüggesztett csatlakozási tárgyalások újbóli felvételét. A vasárnap nyilvánosságra hozott végleges adatok szerint a szigetország lakosságának többsége nem támogatta a közeledés folytatását Brüsszel felé.
A hivatalos eredmények azt mutatják, hogy a szavazók 52,8 százaléka voksolt a tárgyalások folytatása ellen, míg 47,2 százalékuk támogatta a leállított egyeztetések újranyitását. Ez a népszavazás nem Izland uniós tagságáról szólt közvetlenül, hanem arról a kérdésről, hogy a félbeszakadt csatlakozási folyamat újrainduljon-e. Amennyiben az "igen" szavazatok kerültek volna többségbe, Reykjavík és Brüsszel folytatta volna a csatlakozás feltételeiről szóló tárgyalásokat. Egy esetlegesen létrejövő megállapodásról, amely már a tényleges csatlakozásról szólt volna, egy újabb népszavazást tartottak volna a későbbiekben. A szombati referendumon mintegy 273 ezer izlandi állampolgár vehetett részt.
A szavazás előtti időszakban a közvélemény-kutatások rendkívül szoros eredményt jeleztek előre, ami a bizonytalanságot tükrözte a lakosság körében. A Maskína intézet által augusztus 21. és 25. között készített felmérés például azt mutatta, hogy a csatlakozási tárgyalások folytatását támogatók 51,3 százalékkal vezettek, míg az ellenzők aránya 48,7 százalék volt. Ezt megelőzően, egy augusztus 13-i felmérésben még 52,2 százalékon álltak az "igen" szavazatok, ami arra utalt, hogy a két tábor közötti különbség csökkent, és a verseny egyre kiélezettebbé vált a referendum közeledtével.
Izland, amely a NATO tagja, hosszú éveken keresztül tartózkodott attól, hogy az euroatlanti integráció másik fontos pilléréhez, az Európai Unióhoz és annak elődszervezeteihez csatlakozzon. A szigetország kormánya hagyományosan óvatosan viszonyult az uniós tagság gondolatához. Ez a hozzáállás azonban jelentősen megváltozott a 2008-as globális pénzügyi válság idején. A válság az elsők között térdeltette le az izlandi bankrendszert, súlyos gazdasági következményekkel járva. Ebben a kritikus időszakban az EU-tagság hirtelen népszerűvé vált a lakosság körében, sokan egyfajta "mentőmellényként" tekintettek rá, amely stabilitást és biztonságot nyújthatna a gazdasági turbulencia közepette.
Ennek hatására megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Azonban a politikai széljárás ismét megfordult Izlandon. 2013-ban az akkori, euroszkeptikus beállítottságú kormány befagyasztotta a tárgyalásokat, jelezve ezzel a közeledés lassulását. Két évvel később, 2015-ben pedig teljesen leállították a csatlakozási folyamatot, ezzel gyakorlatilag véget vetve az uniós tagság felé vezető útnak. A mostani népszavazás tehát egy újabb döntéshozatali pontot jelentett ebben a hosszú és ingadozó folyamatban, megerősítve a 2015-ös döntést, és elutasítva a tárgyalások újbóli felvételét. Az izlandi választók döntése így hosszú időre lezárta az EU-csatlakozás kérdését a szigetország számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása