Izlandon a közelmúltban tartott népszavazáson a szavazók 52,8 százaléka elutasította a Brüsszellel való szorosabb kapcsolatok kialakítását célzó tárgyalások újrakezdését. Ez a döntés, melyet az ARTE európai platform is elemzett „Izlandi nem” című műsorában, újból ráirányítja a figyelmet arra a jelenségre, hogy egyes gazdagabb európai nemzetek tartósan ellenállnak az Európai Unió teljes jogú tagságának.
Hasonlóan Izlandhoz, Norvégia és Svájc is hosszú ideje elzárkózik a teljes uniós tagságtól, miközben szoros gazdasági kapcsolatokat ápol a blokkal. Norvégia és Svájc is kiterjedt hozzáféréssel rendelkezik az európai belső piachoz számos kétoldalú megállapodás révén. Az EU Norvégia vezető kereskedelmi partnere, exportjának 66,3 százalékát teszi ki, míg Svájc esetében ez az arány még magasabb, és az elmúlt harminc évben megduplázódott a kereskedelmi forgalom. Ezek a stabil gazdasági teljesítmények részben magyarázzák ezen országok azon vágyát, hogy fenntartsák jelenlegi modelljüket, és ne váljanak az EU szerves részévé.
A politikai diskurzusban gyakran felmerül az az érv, különösen a jobboldali politikusok körében, hogy az EU-hoz való csatlakozást elsősorban a szegényebb nemzetek keresik, hogy kihasználhassák az unió által kínált előnyöket. Az izlandi népszavazás eredménye azonban megkérdőjelezi ezt a narratívát, hiszen Izland egy gazdag, jóléti állam.
Az izlandi „nem” mögött több tényező is meghúzódik. Az egyik legfontosabb szempont a halászat ellenőrzése volt. Az izlandiak aggódtak amiatt, hogy az uniós tagság esetén más tagállamok halászflottái is hozzáférhetnének az izlandi vizekhez, és meg kellene osztaniuk ezt az értékes erőforrást. A klímaváltozás miatt északabbra vándorló értékes halfajok miatt ez a kérdés különösen érzékeny Izland számára.
A nemzeti szuverenitás megőrzése is kulcsfontosságú szerepet játszott. Sokan attól tartottak, hogy egy olyan kis népességű ország, mint Izland, elveszítené befolyását és hangját egy egyre nagyobb, harmincnál is több tagállamot számláló unióban, ahol a szavazási szabályokat is felül kell majd vizsgálni. Ez az aggodalom párhuzamba állítható a 2016-os brit népszavazással, ahol a britek 52 százaléka döntött a kilépés mellett.
Geopolitikai megfontolások is szerepet játszottak a döntésben. Bár Izland NATO-tag, nincs állandó hadserege. Az ország stratégiai elhelyezkedése Európa és Észak-Amerika között potenciálisan sebezhetővé teszi az olyan nagyhatalmak, mint Oroszország vagy az Egyesült Államok befolyása számára. A népszavazás Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzésére vonatkozó ismételt fenyegetéseinek árnyékában zajlott, ami szintén befolyásolhatta a választókat.
Az izlandi elutasítás felveti a kérdést, hogy vajon ez a döntés végleg lezárja-e az EU bővítési terveit, vagy csupán egy kisebb akadályt jelent az úton. Bár az EU számára szimbolikus csapásnak tekinthető, különösen az Északi-sarkvidék stratégiailag fontos régiójában, az unió továbbra is jelentős munkát végez a balkáni országok, Moldova és Ukrajna integrációján. Az EU szempontjából a bővítés továbbra is érdek, még a szegényebb tagjelölt országok esetében is.
Az ARTE műsora, amely ezt a témát járja körül, a BEAM európai média partnerség keretében készült, és tíz nyelven, köztük magyarul is elérhető. A partnerséget az ARTE koordinálja, és olyan médiumokat foglal magában, mint a Balkan Insight (BIRN), a Sinopsis (BIRN Romania), az El País (ES), a Gazeta Wyborcza (PL), az Internazionale (IT), az Ir (LV), a Kathimerini (GR), a Le Soir (BE) és a Telex (HU). A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg a DG CNECT európai média központokra vonatkozó felhívása keretében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása