Az Egyesült Államok a legszigorúbb pénzügyi szankciók bevezetését jelentette be Irán ellen, azzal a céllal, hogy megdöntse az iszlám köztársaság rendszerét. Válaszul Irán pusztító megtorlással fenyeget, jelezve, hogy hadserege felkészült a szárazföldi, tengeri, légi, légvédelmi és kiberhadszíntéren egyaránt. Az amerikai pénzügyminiszter a hétfői napon tervezi ismertetni a részletes intézkedéseket, ami további eszkalációt vetít előre.
Ali Abdollahi vezérezredes, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke pénteken hangsúlyozta, hogy a hadsereg minden hadszíntéren készen áll az ellenséges fenyegetésekre. Kijelentette, hogy Irán lesújtó, megtorló és pusztító válaszokkal fog élni az újabb provokációkra. Mohammad Baker Kalibaf iráni házelnök, aki a közvetett iráni–amerikai tárgyalások főtárgyalója, úgy véli, Washington belátta, hogy közvetlen katonai konfrontációval nem győzhet, ezért gazdasági és kognitív hadviseléshez folyamodik.
Kalibaf szerint Iránnak terveket kell kidolgoznia az „igazságtalan szankciók” legyőzésére. Maszúd Peszeskján iráni elnök eközben amellett érvelt, hogy most kellene véget vetni a háborúnak, amikor Irán „erőpozícióban és méltóságban van”. Az elnök bírálta az Egyesült Államokat, amiért szerinte megsértette a szabályokat, megtámadta az iráni iskolákat, kórházakat és infrastruktúrát, és emiatt gyűlölik őket világszerte.
Peszeskján megvédte a júniusban az Egyesült Államokkal aláírt keretmegállapodást, amelyet a válság megoldására irányuló lépésnek nevezett, elutasítva azokat a vádakat, miszerint az Irán gyengeségét mutatná. Kiemelte, hogy a megállapodásban nincsenek olyan cikkek, amelyek megadásra utalnának, és minden kötelezettség a másik félre vonatkozik. Az iráni külügyminisztérium csütörtökön „gazdasági terrorizmussal” és „emberiesség elleni bűncselekményekkel” vádolta Washingtont az újabb szankciók bejelentése miatt.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC-nek nyilatkozva jelezte, hogy hétfőn ismerteti a konkrét lépéseket, és kijelentette: „Össze fogjuk roppantani ezt a rezsimet.” Hozzátette, hogy ideje, hogy az Egyesült Államok szövetségesei és a világ többi része meghozza a döntését. A tárcavezető a júliusban újra elrendelt tengeri blokádot és a történelem legszigorúbb szankcióit együttes csapásnak nevezte.
Az Egyesült Államok bejelentése, miszerint a legszigorúbb pénzügyi szankciókkal kívánja megdönteni az iráni rendszert, súlyos eszkalációt jelent. Ezt a lépést kiegészíti a júliusban ismét életbe léptetett tengeri blokád, amely már érezteti hatását a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalomban. A konfliktus előtt naponta több mint 130 teherhajó kelt át a szoroson, míg csütörtökön mindössze hét hajót regisztráltak.
Korábban, áprilisban és júniusban is születtek tűzszüneti megállapodások az Egyesült Államok és Irán között a szabad hajózás helyreállításáról, ám ezek gyorsan felbomlottak. Az új amerikai blokád és a szankciók tovább rontják a helyzetet, és növelik a regionális feszültséget.
Az amerikai szankciók és a tengeri blokád komoly hatással vannak Irán gazdaságára, különösen az olajexportra. A Kpler adatai szerint Kína vásárolja meg a tengeri úton szállított iráni kőolaj több mint nyolcvan százalékát, ám a kínai vevőknek kínált iráni nyersolajmennyiség érezhetően visszaesett, amióta Washington júliusban ismét zárlat alá vette az iráni kikötőket. Kína washingtoni nagykövetsége közölte, hogy a szankciók és a nyomásgyakorlás nem segítik a probléma megoldását, egyúttal diplomáciai rendezést sürgetett.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter megjegyezte, hogy Kína energiaellátásának fele az Öböl-térségből származik, ezért Pekingnek is érdeke lenne az együttműködés. Az amerikai szankciók szigorítása komoly kockázatokkal járhat, különösen az Egyesült Államok öbölbeli arab szövetségesei számára. Ezeknek az országoknak az energetikai létesítményeit és az ivóvízellátásukhoz nélkülözhetetlen tengervíz-sótalanító üzemeit korábban már érték iráni csapások, ami további regionális destabilizáció veszélyét hordozza magában.
Az amerikai pénzügyminiszter szerint a maximális gazdasági nyomásgyakorlás éppen a nagyszabású katonai eszkaláció elkerülését szolgálja, és nem fogja felhajtani az olajárakat. Azonban Irán pusztító megtorlásra vonatkozó fenyegetései, valamint a Hormuzi-szorosban drámaian visszaesett hajóforgalom azt mutatják, hogy a helyzet rendkívül feszült. A nemzetközi közösség, különösen Kína, diplomáciai megoldást sürget, felismerve a konfliktus regionális és globális kihatásait.
Az Egyesült Államok célja a rezsim megdöntése, míg Irán erőpozícióból kívánja kezelni a helyzetet, elutasítva a megadás gondolatát. A következő időszakban az amerikai szankciók részleteinek ismertetése és az arra adott iráni válaszok határozzák meg a konfliktus további alakulását, amely továbbra is súlyos eszkalációval fenyeget.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása