Az AFP francia hírügynökség által idézett, Együtt a Nukleáris Irán Ellen (UNA) nevű amerikai agytröszt augusztusi elemzése szerint az iráni vezetés Modzstaba Hamenei legfelsőbb vezető által elrendelt új kinevezésekkel és személycserékkel készülhet egy elhúzódó háborúra és a belső elégedetlenség kezelésére. Az elemzés rávilágít, hogy ezek a lépések a hatalom megszilárdítását célozzák, és a teheráni vezetés harciasabb, kockázatvállalóbb magatartását vetítik előre.
Az új kinevezésekre azért volt szükség, mert az ország ellen február 28-án indított amerikai-izraeli hadjáratban számos magas rangú politikus életét vesztette. Modzstaba Hamenei, a legfelsőbb vezető, ezekkel a lépésekkel a Forradalmi Gárda régi, keményvonalas szárnyának tagjaival tölti fel az üresedéseket, a "fiatalítás" helyett a tapasztalt, hűséges személyekre támaszkodva.
Augusztus közepén a 71 éves Mohszen Rezait, a Forradalmi Gárda egyik alapítóját nevezték ki a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárának, amely az ország legfontosabb védelmi és külpolitikai döntéshozó testülete. Ugyanekkor a 63 éves Hosszein Taeb, Hamenei bizalmasa, a Bászidzs félkatonai milícia élére került, amely elsősorban a belső lázongások és tüntetések leverésével foglalkozik.
Ahmad Vahidi, aki korábban védelmi és belügyi tárcákat vezetett, a Gárda főparancsnokává lépett elő, miután elődjét, Mohammed Pakpurt légicsapás érte a konfliktus első napján. Ali Abdollahira, aki a konfliktus kezdetétől gyakran szerepel a médiában, a fegyveres erők főparancsnokaként számítanak, és korábban harcias kijelentéseket tett az Egyesült Államok esetleges újabb támadásával kapcsolatban.
Mohszen Rezai az 1980 és 1988 közötti iraki-iráni háborúban vezette a Forradalmi Gárdát, és feltételezések szerint szerepe volt az 1994-es Buenos Aires-i zsidó közösségi központ elleni, valamint a szaúd-arábiai Khobar Towers katonai lakókomplexumnál elkövetett terrortámadások megszervezésében. Emiatt Rezai ma is szerepel az Interpol vörös körözési listáján, akárcsak Ahmad Vahidi, akivel együtt gyanúsítják a Buenos Aires-i akció kitervelésével.
Hosszein Taeb a teheráni vezetés keményvonalas "Habíb-frakciójából" érkezett, amely az Irak elleni háború Habíb-zászlóaljáról kapta a nevét. Ebben a zászlóaljban szolgált Modzstaba Hamenei is, és az évtizedek során ez a háborús időkben kialakult bajtársi hálózat komoly befolyással bíró hatalmi körré nőtte ki magát. Tagjai igyekeztek megszerezni a vezetés kulcspozícióit, és többször kerültek összetűzésbe reformer elnökökkel.
A kinevezett négy vezető politikai és katonai pályafutása az előző legfelsőbb vezető, Ali Hamenei idején indult, aki az Irán elleni háború első napján vesztette életét. Mindannyian az ő bizalmi körébe tartoztak, és kinevezésük azt jelzi, hogy Ali Hamenei fia és utódja, Modzstaba nem kívánja felülvizsgálni apja kijelölt irányvonalát.
Az UNA elemzése szerint Rezai és Taeb kinevezése arra utal, hogy Irán készen áll a harciasabb fellépésre és a nagyobb kockázatvállalásra. Taeb kinevezése a Bászidzs élére azt sugallja, hogy Teherán a kormányellenes tiltakozások erősödésére számít, és felkészül azok leverésére.
Rezai kinevezése veszélybe sodorhatja az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat is, különösen figyelembe véve egy 1988-as kijelentését, miszerint az atomfegyverek "a modern hadviselés szükséges eszközei". Ez az álláspont ellentétes lehet a nemzetközi közösség elvárásaival.
Brodsky szerint Vahidi és Rezai kinevezése valószínűleg a teheráni vezetés mérsékelt szárnyát vezető Mohammad Baker Kalibaf és Abbász Aragcsi külügyminiszter meggyengítését célozza. Ez arra utal, hogy az új legfelsőbb vezető nem hajlandó kompromisszumra sem a külvilággal, sem az iráni nép változást akaró részével.
Az elemzők felhívják a figyelmet a Teheránból érkező eltérő hangvételű nyilatkozatokra is. Maszúd Pezeskján államfő visszafogottabb beszédeiben azt hangsúlyozta, hogy a háborúnak most kellene véget vetni, amikor Irán "erőpozícióban és méltóságban van", és a világ elismeri a síita állam győzelmét.
Mohammad Baker Kalibaf is kiemelte a nemzetbiztonság és a gazdaság közötti szoros kapcsolatot, hangsúlyozva, hogy Irán nem támaszkodhat kizárólag a fegyveres erőire. Szerinte a biztonság és a gazdaság összefügg egymással, és "hiába teremtünk biztonságot, ha a gazdaság nem tud fennmaradni, akkor a biztonság sem fog".
Ezek a mérsékeltebb hangok azonban ellentétben állnak az újonnan kinevezett keményvonalas vezetők harcias kijelentéseivel, ami belső feszültségekre és irányváltási nehézségekre utalhat az iráni vezetésen belül. A jövőbeli irányvonalat a legfelsőbb vezető által kijelölt, apja örökségét követő keményvonalas politika határozhatja meg.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása