Az Iráni Parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának egyik tagja, Ahmad Bakhshayesh Ardestani pénteken bejelentette, hogy Irán gyakorlatilag Ománon keresztül folytat tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros ügyében. Ardestani a Didban Iran nevű iráni médiumnak nyilatkozva kifejtette, hogy a megbeszélések során Irán Omán nevében jár el az amerikai féllel szemben. Ezt a helyzetet azzal magyarázta, hogy az Egyesült Államok nem kíván közvetlen felelősséget vállalni a tárgyalásokért, ezért Ománt jelölte ki közvetítőnek.
Ahmad Bakhshayesh Ardestani szerint a tárgyalási mechanizmus fordított irányban is működik: Omán Teheránnal egyeztet „Amerika nevében”. Ez a közvetett kommunikációs csatorna azután jött létre, hogy Irán elutasított egy korábbi amerikai javaslatot. Az Egyesült Államok korábbi ajánlata tranzitdíjakat és az amerikai regionális katonai jelenlétének fenntartását tartalmazta, ami Irán számára elfogadhatatlannak bizonyult.
A jelenleg tárgyalt megállapodások alapvetően új keretrendszert hoznának létre a Hormuzi-szoros működésére vonatkozóan. A tervek szerint a szoros kezelése teljes egészében Irán kezébe kerülne, ami jelentős változást jelentene a jelenlegi állapotokhoz képest. Ennek értelmében Irán jogosulttá válna arra, hogy a szoroson áthaladó hajókra vámot vessen ki. A javaslat szerint ez a vám a hajók rakományának 7%-át tenné ki.
A vámokból származó bevételek elosztása is részét képezi a tárgyalásoknak. Ahmad Bakhshayesh Ardestani elmondása szerint a bevételeket Irán és Omán között osztanák meg, mégpedig egy előre meghatározott arányban. Irán a bevételek 75%-át kapná meg, míg Omán részesedése 25% lenne. Ez az elosztás a két ország szorosban való részesedésén alapulna, tükrözve a Hormuzi-szoros földrajzi elhelyezkedését és a part menti területek megosztását.
Ardestani hangsúlyozta, hogy a Hormuzi-szoros feletti szuverenitás Irán kezében van. Ezt az állítást azzal támasztotta alá, hogy a hajók az iráni oldalról érkeznek, és olyan útvonalakon távoznak, amelyek Iránt és Ománt egyaránt érintik. Ez a megállapítás aláhúzza Irán azon meggyőződését, hogy kulcsszerepet játszik a szoros ellenőrzésében és szabályozásában, tekintettel a földrajzi adottságokra és a hajózási útvonalakra.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, amelyen keresztül a globális olajszállítmányok jelentős része halad át. Az itt zajló tárgyalások kimenetele ezért nem csupán a két érintett ország, hanem a nemzetközi kereskedelem és energiabiztonság szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. A közvetett megbeszélések és a potenciális megállapodás körüli fejlemények szorosan figyelemmel kísérik a nemzetközi politikai és gazdasági elemzők.
A tárgyalások célja egy olyan stabil és kölcsönösen elfogadható keretrendszer kialakítása, amely biztosítja a szoros zavartalan működését, miközben figyelembe veszi Irán szuverenitási igényeit és gazdasági érdekeit. Az amerikai fél Ománon keresztül történő közvetítése arra utalhat, hogy Washington is érdekelt a feszültségek csökkentésében és egy hosszú távú megoldás megtalálásában, anélkül, hogy közvetlenül konfrontálódna Teheránnal.
Ahmad Bakhshayesh Ardestani nyilatkozata alapján a megállapodás hamarosan megszülethet, ami jelentős diplomáciai áttörést jelentene a régióban. A Hormuzi-szoros státuszának tisztázása és egy új működési modell bevezetése hozzájárulhat a Perzsa-öböl stabilitásához és a nemzetközi hajózás biztonságához.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása