Az OpenAI jelentése szerint iráni szereplők mesterséges intelligencia segítségével próbálták befolyásolni a nemzetközi médiát, hamis újságírói profilokat létrehozva és Amerika-ellenes cikkeket publikálva számos nyugati médiumban. A kampány során a ChatGPT modelljeit használták fel tartalmak generálására és szerkesztésére, valamint közösségi média kommentek létrehozására.
Az OpenAI blogbejegyzése részletesen ismertette, hogy iráni szereplők az AI-eszközöket, köztük a ChatGPT-t alkalmazva hoztak létre kitalált újságírói identitásokat. Ezeken a profilokon keresztül mintegy száz cikk jelent meg világszerte körülbelül tizenkét kiadványban, hét fiktív szerző neve alatt. A mesterséges intelligenciát perzsa nyelven kérték fel cikkek átdolgozására, szerkesztőségi ajánlók készítésére és közösségi médiás posztok generálására.
A publikált anyagok között provokatív címek is szerepeltek, mint például "Amerika Irán-politikáját privatizálják? A Jared Kushner-kérdés" vagy "Az iráni háború és a nyugati erkölcsi hitelesség összeomlása". A cikkek megjelenését követően a kampány irányítói ismét a ChatGPT-t használták fel közösségi média kommentek generálására, melyekben valódi olvasóknak álcázva magukat reagáltak a tartalmakra. Ezek a hozzászólások az Egyesült Államokat agresszorként, Izraelt megbízhatatlan szövetségesként, Iránt pedig ellenálló áldozatként mutatták be.
Az OpenAI letiltotta azokat a ChatGPT-fiókokat, amelyeken keresztül a befolyásolási tevékenység zajlott. A vállalat megállapítása szerint a tevékenység egy megbízásra dolgozó, kereskedelmi jellegű befolyásolási kampányra utal, azonban a konkrét szereplőt nem sikerült azonosítani, és az iráni kormánnyal való közvetlen kapcsolat sem bizonyított. Bár a publikációk között nem szerepeltek nagy, országos lefedettségű amerikai médiumok, némelyiknek jelentős online közönsége volt.
Példaként említhető a londoni székhelyű Middle East Monitor, amely közel kétmillió Facebook-követővel rendelkezik. Az érintett kiadvány, a Middle East Monitor igazgatója, Daud Abdullah a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy kivizsgálják az ügyet. A szóban forgó cikkeket azóta eltávolították, és felülvizsgálják a beküldési folyamataikat a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében.
Jessica Brandt, az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Igazgatósága külföldi befolyásolással foglalkozó központjának korábbi vezetője kiemelte a helyzet súlyosságát. Meglátása szerint figyelemre méltó, hogy az iráni szereplők valós médiumokba tudták becsempészni a mesterséges intelligencia segítségével generált tartalmaikat. Ez a tény rávilágít a modern dezinformációs kampányok növekvő kifinomultságára és hatékonyságára.
A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a külföldi ellenfelek számára, hogy egyre bonyolultabb álcát építsenek ki, és hiteles csatornákon keresztül mossák tisztára propagandájukat. Ez a jelenség komoly kihívást jelent a média hitelessége és az információk megbízhatósága szempontjából. Az ilyen típusú beavatkozások alááshatják a közvélemény bizalmát a hagyományos hírforrásokban és torzíthatják a nemzetközi diskurzust.
Az eset rávilágít a mesterséges intelligencia kettős természetére: miközben számos előnnyel jár, potenciálisan veszélyes eszköz is lehet a befolyásolási műveletekben. A jövőben várhatóan egyre gyakrabban találkozunk majd hasonló, AI-alapú dezinformációs kampányokkal, amelyek felismerése és kezelése egyre nagyobb kihívást jelent majd a médiavállalatok és a technológiai cégek számára. Az OpenAI lépése, miszerint letiltotta az érintett fiókokat, egyértelmű jelzés a technológiai cégek felelősségvállalására.
A médiaorgánumoknak fokozottan ellenőrizniük kell a beküldött tartalmakat és a szerzők hitelességét, különösen az online platformokon. A digitális biztonság és a tartalomellenőrzés fejlesztése kulcsfontosságú lesz a jövőbeni fenyegetésekkel szemben. Az eset felhívja a figyelmet a nemzetközi együttműködés fontosságára is az ilyen típusú befolyásolási kísérletek azonosításában és megakadályozásában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása