Az Európai Unió Tanácsának ír elnöksége egy jelentősen mérsékeltebb költségvetési javaslatot terjesztett elő a 2028 és 2034 közötti időszakra. Ez a tervezet az Európai Bizottság eredeti elképzeléséhez képest 159 milliárd euróval, a júniusi ciprusi elnökségi javaslathoz képest pedig 122 milliárd euróval kevesebb forrást irányoz elő. A szombaton nyilvánosságra hozott dokumentum célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a kiadáscsökkentést sürgető tagállamokat és a támogatások megőrzéséhez ragaszkodó országokat.
Az ír elnökség javaslata a teljes költségvetés mintegy 8 százalékos mérséklését irányozza elő. A tervezet kiemelten védené a mezőgazdasági támogatásokat és a regionális fejlesztésekre szánt forrásokat, amelyek az uniós politikák hagyományos és érzékeny területei. Ezzel szemben a megtakarítások más területeket érintenének jelentősen.
A külső támogatások kerete 38 milliárd euróval, a versenyképességre szánt összeg 75 milliárd euróval, az uniós intézmények igazgatási kiadásai pedig 10 milliárd euróval csökkennének. Emellett az ír elnökség megszüntetné a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló pénzügyi tartalékot, amely korábban lehetővé tette volna a Bizottság számára az előre nem látható válságokra való forrásátcsoportosítást.
Az uniós országok a költségvetési tárgyalások során két fő táborra szakadtak. A Németország vezette takarékosabb tagállamok a közel 2 billió eurós eredeti bizottsági javaslat jelentős visszavágását követelik. Ezzel szemben a Kohézió Barátai csoport, amely főként dél- és kelet-európai országokat tömörít, ellenzi a támogatások csökkentését, kiemelve a kohéziós és mezőgazdasági források fontosságát. Az ír javaslat a hagyományos politikák védelmével próbálja megnyerni ez utóbbi csoport támogatását.
A ciprusi elnökség korábbi, júniusban bemutatott tervezete is hasonló vitákat váltott ki, mivel az mindössze 32 milliárd euróval mérsékelte volna a költségvetést. Az ír javaslat a kompromisszumkeresés jegyében született, Thomas Byrne, Írország európai ügyekért felelős államminisztere kiegyensúlyozottnak nevezte, hangsúlyozva a hagyományos politikák és a jövőre való fókusz védelmét.
A tervezet várhatóan éles vitákat vált ki a tagállami vezetők körében, mivel a költségvetési kiadások visszafogását szorgalmazó országok már jelezték elégedetlenségüket. Ezek a tagállamok korábban arra figyelmeztettek, hogy nem tartják elfogadhatónak az új uniós prioritások, mint a versenyképesség, védelem és fejlesztési finanszírozás aránytalan csökkentését. Egy uniós diplomata csalódást keltőnek nevezte az ír javaslatot, mondván, az nem készíti fel az EU-t a 21. századra, és nem szolgálhat megállapodás alapjául.
Az Európai Parlament támogatása is bizonytalannak tűnik. Siegfried Mureșan, az Európai Néppárt költségvetési tárgyalója szerint az ír elnökség nem tett érdemi előrelépést, és a javaslat gyengébb a korábbi változatnál is. Kijelentette, hogy a Parlament nem fogja jóváhagyni az ír elnökség által javasolt költségvetést, ami tovább nehezíti a megállapodás elérését.
Az EU 27 tagállamának nagykövetei vasárnap vitatják meg a tervezetet, előkészítve a vezetők csütörtöki egyeztetését. A kormányok még az év végéig szeretnének megállapodni, mivel a közelgő franciaországi, lengyelországi és olaszországi választások tovább nehezíthetik a tárgyalásokat. A határidő nyomása alatt a kompromisszumkeresés intenzívebbé válhat.
A kiadások mellett az uniós költségvetés bevételi oldaláról is komoly vita várható. Az ír elnökség lényegében változatlanul hagyta az Európai Bizottság által korábban javasolt öt új uniós bevételi forrásból álló csomagot, amely 66 milliárd euró bevételt teremtene. Franciaország azonban további bevételeket szeretne, például a digitális óriásvállalatokat, az online szerencsejátékot és a kriptovaluta-cégeket érintő adókból. António Costa, az Európai Tanács elnöke célja, hogy a vezetői találkozón körvonalazódjon egy olyan adócsomag, amelyet a tagállami kormányok is elfogadnak.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása