A Human Rights Watch (HRW) és a Harvard Egyetem Jogi Karának emberi jogokkal foglalkozó szervezete közös jelentésében hívja fel a figyelmet az izraeli erők által Libanonban alkalmazott fehér foszforos lőszerek használatára. A friss dokumentum szerint sürgető szükség van új nemzetközi szabályokra e pusztító fegyverek korlátozásához, ezért felszólították az országokat, hogy az ENSZ októberi közgyűlésén vegyék napirendre a kérdést. A szervezetek célja, hogy korlátozzák a brutális égési sérüléseket okozó fehér foszforos fegyverek alkalmazását.
A 45 oldalas jelentés 23 igazolt esetet dokumentál, amikor Izrael 2026 márciusa és májusa között alkalmazta ezeket a lőszereket Dél-Libanonban. A dokumentum részletesen bemutatja a fehér foszforos lőszerek által az elmúlt évek fegyveres konfliktusaiban okozott szörnyű károkat, kiemelve az emberi szenvedést. A HRW szerint ez a gyakorlat rávilágít a jelenlegi nemzetközi jogi keretek hiányosságaira és a sürgős beavatkozás szükségességére.
A fehér foszfor egy olyan vegyi anyag, amely oxigénnel érintkezve rendkívül forró lánggal ég meg, akár 815 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérve. Égése közben jelentős mennyiségű sűrű, fehér füst keletkezik, ami fedezékként is szolgálhat. Ez az anyag általában tüzérségi lövedékek, bombák és rakéták belsejében található meg, és rendkívül nehéz eloltani, gyakran újra fellángol a levegővel érintkezve.
Bonnie Docherty, a HRW munkatársa hangsúlyozta, hogy a fehér foszfor borzasztó égési sérüléseket és életre szóló testi, lelki, valamint társadalmi-gazdasági károkat okoz. Kiemelte, hogy az orvosok és az ENSZ-szakértők korábban már kifejezték felháborodásukat a fehér foszfor okozta, csontig hatoló égési sérülések miatt. Szerinte a nemzetközi közösségnek fel kell lépnie a használata ellen, és új egyeztetéseket kell indítania róla, hogy megakadályozzák a további károkat.
Jelenleg semmilyen nemzetközi szerződés nem szabályozza kifejezetten a fehér foszfor fegyverként való alkalmazását, ami jogi kiskaput teremt a használatára. A HRW munkatársa emlékeztetett, hogy az országok korábban egyezményeket kötöttek a mérges gázok és a vakító lézerfegyverek ellen, mert azokat embertelennek minősítették. Szerinte ugyanezt kell tenniük a fehér foszforral is, tekintettel annak pusztító hatásaira az emberi szervezetre.
A fehér foszfort 2000 óta több hadsereg is alkalmazta különböző fegyveres konfliktusokban szerte a világon. Példaként említhető az amerikaiak vezette nemzetközi koalíció iraki és szíriai bevetése 2017-ben, valamint a szaúdi nemzetközi koalíció jemeni alkalmazása 2016-ban. Az amerikai hadsereg már 2004-ben is használt fehér foszfort Irakban, ami jelzi a fegyver régóta fennálló jelenlétét a modern hadviselésben.
Izrael sem először vetette be ezt az anyagot, korábban már 2008-ban és 2009-ben is alkalmazta a Gázai övezetben zajló konfliktusok során. Az Amnesty International emberi jogi szervezet szintén többször beszámolt arról, hogy az izraeli haderő fehér foszfort használ a libanoni harcok során, megerősítve a HRW megállapításait. Ezek az esetek rávilágítanak a probléma ismétlődő jellegére és a nemzetközi fellépés sürgősségére.
Abbász Haddzs Hasszan, Libanon korábbi földművelésügyi minisztere 2024-ben nyilvánosan megvádolta Izraelt azzal, hogy fehér foszforral töltött fegyvereket használt a Hezbollah libanoni síita mozgalom harcosai számára fedezékként szolgáló fás területek ellen. A vádak szerint ez a nemzetközi tilalom ellenére történt, bár a fegyver használatát jelenleg nem szabályozza egyértelműen nemzetközi szerződés. Ez a helyzet jogi és etikai dilemmákat is felvet a fegyveres konfliktusok során.
A fehér foszfor alkalmazása nemcsak azonnali, súlyos égési sérüléseket okoz, amelyek gyakran mélyen a szövetekbe hatolnak, hanem hosszú távú testi, lelki és társadalmi-gazdasági következményekkel is jár az áldozatokra nézve. Az égési sérülések gyógyulása rendkívül fájdalmas és elhúzódó, gyakran maradandó hegeket és funkcionális károsodásokat hagyva maga után. Az érintettek pszichológiai traumája is jelentős, ami hosszú távú támogatást igényel.
A nemzetközi jogi keretek hiánya lehetővé teszi a fegyver használatát, ami sürgőssé teszi a nemzetközi közösség fellépését. Az emberi jogi szervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a nem szabályozott fegyverek alkalmazása súlyosan sérti a humanitárius jog alapelveit, és felesleges szenvedést okoz a civileknek és a harcoló feleknek egyaránt. Ezért elengedhetetlen a nemzetközi egyezmények felülvizsgálata és kiegészítése.
A HRW és a Harvard Egyetem jelentése egyértelműen rámutat a nemzetközi szabályozás szükségességére a fehér foszforos fegyverek terén, és konkrét lépéseket sürget. Az ENSZ októberi közgyűlésén várhatóan napirendre kerül a kérdés, lehetőséget adva az országoknak, hogy közösen lépjenek fel a vegyi anyag humanitárius célú felhasználásának korlátozása érdekében. Ez egy kritikus alkalom lehet a nemzetközi jog megerősítésére és a humanitárius elvek érvényesítésére.
A cél egy olyan egyezmény létrehozása, amely az embertelen fegyverek kategóriájába sorolja a fehér foszfort, hasonlóan a mérges gázokhoz és a vakító lézerfegyverekhez, amelyek használatát már tiltják. Egy ilyen egyezmény nemcsak jogi alapot teremtene a fehér foszfor alkalmazásának korlátozására, hanem erős üzenetet is küldene a nemzetközi közösség felé a fegyveres konfliktusok humanizálásának fontosságáról.
A nemzetközi közösség felelőssége, hogy megakadályozza a további szenvedéseket, amelyeket a fehér foszfor okozhat a konfliktusokban, és biztosítsa a civil lakosság védelmét. Az emberi jogi szervezetek továbbra is figyelemmel kísérik a helyzetet, és sürgetik a kormányokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a fegyver használatának beszüntetésére és egy átfogó nemzetközi tilalom bevezetésére. Ezáltal hozzájárulhatnak egy igazságosabb és emberségesebb világ megteremtéséhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása