A Hormuzi-szoroson áthaladó hajók száma több mint kéthavi mélypontra esett, miután az elmúlt héten megszaporodtak a tartályhajók elleni támadások. Ez a stratégiai vízi út kulcsfontosságú a globális olajszállításban, és a feszültség fokozódása komoly aggodalmakat kelt. Az incidensek ellenére a közel-keleti nyersolaj teljes kivitele egyelőre a háború előtti szinten tudott maradni.
A Kpler elemzőcég adatai szerint kedden mindössze hét nyersolajszállító hajó haladt át a szoroson, ami július 23-a óta nem fordult elő. Ez a szám jelentős visszaesést mutat a korábbi időszakhoz képest, amikor a forgalom sokkal intenzívebb volt. A szoroson átszállított nyersolaj mennyisége 27 százalékkal, napi 10,1 millió hordóra csökkent az egy héttel korábbi háborús csúcshoz képest.
Ez a volumen megegyezik a szeptemberi átlaggal, de a háború előtti szintnek csupán 74 százalékát teszi ki. A csökkenés döntő része az Ománi-öbölben végzett hajók közötti (STS) átrakodások visszaszorulására vezethető vissza. A hajók közötti átrakodások csökkenése közvetlenül befolyásolta a szoros forgalmát.
Szerdára tízre emelkedett az átkelő hajók száma, ám ez továbbra is jelentősen elmarad a vasárnap és hétfőn mért, napi húszat meghaladó értéktől. Az elmúlt két napban több hajó lépett be a szoros területére, mint ahány elhagyta azt, ami további torlódásra utalhat. Fontos megjegyezni, hogy a közzétett adatok nem terjednek ki azokra a járművekre, amelyek kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel (AIS-jeladóval) közlekednek a térségben.
Az Ománi-öböl partvidékéről és a Vörös-tengerről kiinduló export ugyanakkor napi 6,7 millió hordóra emelkedett, ami több mint a duplája a háború kirobbanása előtti volumennek. Ez a jelentős növekedés nagyrészt ellensúlyozta a Hormuzi-szoros kieső forgalmát. Ennek eredményeként a közel-keleti nyersolaj teljes kivitele a háború előtti szinten tudott maradni.
Tengeri biztonsági források szerint a tartályhajók elleni támadások heti száma az elmúlt héten érte el a csúcsot a háború február 28-i kirobbanása óta. A legutóbbi incidens során szerdán lövedékek találtak el egy tartályhajót a katari Madinat as-Samál várostól 51 tengeri mérföldre északra. Az Egyesült Királyság Tengeri Kereskedelmi Műveleti Központjának (UKMTO) tájékoztatása szerint az eset személyi sérülésekkel járt, ami súlyosbítja a helyzetet.
A tartályhajók elleni támadások a stratégiai fontosságú vízi úton az amerikai–izraeli–iráni háború kirobbanása óta nem látott mértékben szaporodtak meg. Ez a fokozott aktivitás rávilágít a régióban uralkodó instabil biztonsági helyzetre, amely közvetlenül befolyásolja a tengeri kereskedelmet. Az öböl menti termelők eközben növelték exportjukat, próbálva fenntartani a piaci stabilitást és az ellátás folyamatosságát.
A Hormuzi-szoros rendkívüli stratégiai jelentőséggel bír a globális energiaellátás szempontjából, hiszen ez az egyik legfontosabb tengeri útvonal. A konfliktus előtt naponta átlagosan 125 nagy kereskedelmi hajó – többek között tartályhajók, gázszállítók, ömlesztettáru-szállítók és konténerszállítók – kelt át a szoroson. Ezek a hajók a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-ellátás mintegy egyötödét biztosították.
A szoroson áthaladó forgalom csökkenése és a tartályhajók elleni támadások növekedése komoly hatással lehet a nemzetközi olajpiacra és az energiaárakra. Az ellátási láncok zavarai globális áremelkedést és bizonytalanságot okozhatnak, ami gazdasági következményekkel járhat világszerte. Ezért a térség stabilitása kiemelten fontos a világgazdaság számára, és a helyzet alakulása folyamatos figyelmet igényel.
Annak ellenére, hogy a Hormuzi-szoroson átmenő forgalom visszaesett a támadások miatt, a közel-keleti nyersolaj teljes kivitele a háború előtti szinten maradt. Ezt az Ománi-öbölből és a Vörös-tengerről induló export jelentős növekedése ellensúlyozta, ami a régió termelőinek alkalmazkodóképességét mutatja. Ez a diverzifikáció hozzájárult az energiaellátás stabilitásának fenntartásához.
Azonban a tartós feszültség és a tartályhajók elleni támadások kockázata továbbra is fennáll a térségben. A tengeri biztonsági helyzet alakulása alapvetően befolyásolhatja a jövőbeni szállítási útvonalakat és a globális energiaárakat, hosszú távú hatásokkal járva. A nemzetközi közösség fokozott figyelemmel kíséri a térség eseményeit, és a helyzet további eszkalációja súlyos következményekkel járhat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása