Görögország jelentős, akár négymilliárd dolláros értékű fegyverbeszerzési megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. A tranzakció elsősorban az F-16-os vadászgépek korszerűsítésére, valamint fejlett rakéták és bombák beszerzésére fókuszál. Ez a lépés szorosan illeszkedik Athén átfogó haderőfejlesztési stratégiájába, amelynek célja az ország védelmi képességeinek megerősítése.
A megállapodásról szóló információk Marco Rubio amerikai külügyminiszter athéni látogatását követően kerültek nyilvánosságra. Magas rangú diplomáciai források erősítették meg, hogy Görögország akár négymilliárd dollárt is elkölthet amerikai haditechnika beszerzésére és meglévő vadászgépflottájának modernizálására. A védelmi minisztérium egyik vezető tisztviselője szerint a csomag magában foglalja az F-16 Viper és az F-35-ös vadászgépek, valamint a Black Hawk helikopterek új, fejlett rakétákkal és bombákkal történő felszerelését.
Emellett a régebbi F-16-os vadászgépek korszerűsítése is megvalósul, melyek a modern Viper változatra frissülnek. Ez a fejlesztés jelentősen növeli a görög légierő harci hatékonyságát és műveleti képességeit. A beszerzések nagy részét már korábban rögzítették a kormány többéves védelmi tervében, így azok nem jelentenek további pénzügyi terhet az ország számára, a költségeket több évre elosztva törlesztik.
Görögország már korábban is ambiciózus terveket dédelgetett haderejének modernizálására. Az ország 2036-ig mintegy 28 milliárd eurót szán amerikai gyártmányú F-35-ös vadászgépek és helikopterek vásárlására. Ezen felül az "Achilles-pajzs" elnevezésű, többrétegű, izraeli gyártmányú légvédelmi és ballisztikus rakétavédelmi rendszer kiépítését is célul tűzte ki.
A mostani megállapodás részeként Görögország már 2024-ben beleegyezett húsz darab Lockheed Martin F-35-ös vadászgép és harmincöt Sikorsky UH-60M Black Hawk helikopter megvásárlásába. A légierő emellett mintegy 82 darab F-16-os gépet fejleszt Viper verzióra, és további 37 darab Block 50-es vadászgépet is szeretne erre a szintre frissíteni, körülbelül egymilliárd dolláros költséggel.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter athéni látogatásán megerősítette, hogy a két NATO-szövetséges egy közös biztonsági tervben is megállapodott. Ez a terv a bűnüldöző szervek közötti, terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos információk megosztására fókuszál, tovább erősítve a két ország közötti stratégiai együttműködést.
Ez a jelentős fegyverbeszerzés kulcsfontosságú Görögország számára, mivel lehetővé teszi fegyveres erőinek átfogó modernizálását. Az ország folyamatosan kilábal a 2009 és 2018 közötti adósságválságból, amely hosszú éveken át tartó megszorításokhoz vezetett. A mostani beruházások azt mutatják, hogy Athén prioritásként kezeli nemzetbiztonságát és védelmi képességeit.
Görögország bruttó hazai termékének közel 3,5 százalékát költi védelemre, ami jelentősen magasabb arány, mint sok más NATO-tagország esetében. Ez a magas védelmi kiadás részben a Törökországgal régóta fennálló területi és egyéb vitáknak tudható be. A modernizált haditechnika hozzájárulhat a regionális erőegyensúly fenntartásához és Görögország stratégiai pozíciójának megerősítéséhez a kelet-mediterrán térségben.
A mostani megállapodás és a szélesebb körű védelmi tervek hosszú távon biztosítják Görögország számára a modern és hatékony haderőt. Az F-16-osok korszerűsítése, az F-35-ösök és Black Hawk helikopterek beszerzése, valamint a légvédelmi rendszerek kiépítése mind hozzájárulnak egy robusztusabb védelmi struktúra kialakításához. Ez a stratégiai befektetés nemcsak az ország biztonságát garantálja, hanem a NATO-n belüli szerepét is erősíti.
Az elkövetkező években a görög haderő jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek célja a legmodernebb technológiák integrálása. A költségek többéves elosztása és a meglévő védelmi tervekbe való illeszkedés biztosítja a pénzügyi fenntarthatóságot. Görögország elkötelezettsége a védelem iránt továbbra is kiemelkedő marad, figyelembe véve a regionális kihívásokat és a nemzetközi biztonsági környezetet.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása