A nyugati országok által Oroszország ellen bevezetett szankciók célja az volt, hogy elvágják az országot a kulcsfontosságú importtól és pénzügyi kapcsolatoktól, növelve ezzel a háború gazdasági költségeit. Bár az importtermékek jelentős része tilalom alá esett, sok orosz fogyasztó továbbra is hozzájuthat a megszokott nemzetközi márkák termékeihez. A Defacto blog, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködve, egy friss kutatás keretében a párhuzamos import jelenségét vizsgálta, különös tekintettel az online webáruházak szerepére ezen a szankcionált piacon.
A kutatás, melyet a Közép-európai Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatói végeztek, részletes, tranzakciószintű adatokra épült. 2021 januárja és 2023 márciusa között heti bontásban követték nyomon 1761 webáruház értékesítéseit világszerte, összesen 95 nemzetközi márka termékeire fókuszálva. Az eredmények szerint az Ukrajna elleni inváziót követő első évben az Oroszországba irányuló online értékesítés az általuk vizsgált boltokban több mint 70 százalékkal esett vissza.
Ezzel párhuzamosan az orosz vásárlók által fizetett árak átlagosan 11 százalékkal emelkedtek, ami összhangban áll a megnövekedett kockázatokkal, valamint a fizetési és szállítási költségek növekedésével. A visszaesés azonban korántsem volt egységes a különböző forrásországokból érkező webáruházak esetében. Azokban az országokban működő webáruházak, ahol közvetlen exporttilalmak léptek életbe, a viszonteladók átlagosan 79 százalékkal csökkentették oroszországi eladásaikat.
Ezzel szemben a szankciókat nem alkalmazó országokban működő webáruházak 49 százalékkal növelték oroszországi értékesítésüket, ami lényegében a párhuzamos import „online” megfelelőjét jelenti. Ez a forgalom átrendeződése olyan szereplők irányába történt, akikre kevesebb nyomás nehezedik, így a termékek továbbra is eljuthattak az orosz fogyasztókhoz.
A nyugati országok 2022 februárjában, az Ukrajna elleni teljes körű inváziót követően vezettek be átfogó szankciókat Oroszország ellen. A cél egyértelmű volt: elvágni az országot a kulcsfontosságú importtól és pénzügyi kapcsolatoktól, ezzel növelve a háború gazdasági költségeit. Egyes becslések szerint a háború előtt Oroszországba érkező importtermékek több mint 40 százaléka került szankciós tilalom alá.
Ennek ellenére Oroszországban sok fogyasztó továbbra is hozzá tudott jutni megszokott, nemzetközi márkák termékeihez, ami felveti a kérdést, hogyan maradhat fenn a kereskedelem egy szankcionált piacon. A több friss kutatás által is vizsgált „párhuzamos import” jelensége azt írja le, amikor az áruk harmadik országokon vagy közvetítő kereskedelmi csomópontokon keresztül jutnak el Oroszországba, részben megkerülve a korlátozásokat.
A jelen tanulmány kifejezetten az online webáruházakat vizsgálta, melyek független, webalapú kereskedők, és a gyártó hivatalos webshopjától függetlenül értékesítenek termékeket. Ez a modell lehetővé teszi, hogy egy adott márka termékei továbbra is elérhetők maradjanak Oroszországban, még akkor is, ha a gyártó formálisan leállítja a közvetlen értékesítést és kivonul a piacról.
A tanulmány azt is vizsgálta, mely üzletek folytatták az Oroszországba irányuló értékesítést az őket érintő korlátozások ellenére is. Az orosz piacon nagyobb valószínűséggel maradtak azok a viszonteladók, akik nagyobb arányban árultak az orosz eladásokat nem szankcionáló országokból érkező külföldi márkákat. Erre az elméleti magyarázat, hogy a közvetítők nagyobb valószínűséggel alkalmazkodnak a szankciókhoz, ha a szabálysértés várható költsége magas.
Ez a költség nemcsak a jogi kockázatoktól függ, hanem attól is, hogy van-e reális esély rá, hogy a forgalmazott márkák észlelik a szabályszegést és megszakítják az üzleti kapcsolatot. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a szankciók hatásossága nem csupán a szabályok szigorán múlik, hanem azon is, mennyire következetes a végrehajtás az egyes országok között, és mekkora közfigyelem, valamint nyomás nehezedik az egyes piaci szereplőkre.
Az eredmények túlmutatnak az e-kereskedelem világán, és arra utalnak, hogy a szankciók hatásossága összetett tényezőktől függ. A globális kereskedelmi hálózatok rendkívül rugalmasak és gyorsan képesek alkalmazkodni az új helyzetekhez, beleértve a szankciók kijátszását is. Koordináció és hiteles ellenőrzés nélkül ezek a hálózatok hatékonyan tudnak működni a korlátozások ellenére.
Így a tiltott vagy korlátozott termékek továbbra is eljuthatnak a szankcionált piacokra, gyengítve a szankciók nyomásgyakorló erejét és eredeti célját. A kutatás hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés, a szabályok egységes végrehajtásának és a piaci szereplők felelősségre vonásának fontosságát a szankciós politikák hatékonyságának fenntartásában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása