A kanadai Gander városka, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadások idején példátlan nagylelkűséggel fogadott be több ezer légiutast, ma már nem fogadja ugyanolyan lelkesedéssel az Egyesült Államok képviselőit. Pete Hoekstra, az USA kanadai nagykövete az amerikai-kanadai kereskedelmi háború miatt vált népszerűtlenné, olyannyira, hogy egy közelgő szeptember 11-i megemlékezésen való részvétele is vitatottá vált.
Az újfundlandi Gander városka repülőtere 2001. szeptember 11-én mintegy 6000 légiutast fogadott be 38 repülőjáratról, amelyek 95 különböző országból érkeztek. Az amerikai légtér lezárása miatt számos, az Egyesült Államokba tartó járatot Kanada fogadott be, és a ganderi lakosok akkor saját otthonaikba invitálták a bajba jutott utasokat. Kanada később csapatokkal is támogatta az amerikai terrorellenes háborúkat, és a ganderi terminálon erre a történelmi összefogásra is emlékeznének Hoekstra nagykövet részvételével.
Azonban Donald Trump amerikai elnök által Kanada ellen indított vámháború jelentősen rontotta az Egyesült Államok megítélését az országban. A ganderiek különösen elégedetlenek az amerikai nagykövet érkezésével. A városvezetés közleményt adott ki, amelyben kifejezték megértésüket az emberek érzései iránt, hangsúlyozva, hogy büszke kanadaiak és érzékelik a frusztrációt, amit sokan éreznek a két ország közötti kapcsolatok állapota miatt. Hozzátették, hogy elsősorban a terrortámadások háromezer halottjának méltó megemlékezésére összpontosítanak.
A kanadaiak Egyesült Államokhoz fűződő viszonya jelentősen megromlott az elmúlt években. Míg 2022-ben még a kanadaiak 83 százaléka tartotta kiszámítható partnernek az USA-t, ez a szám azóta kevesebb mint felére csökkent. Pete Hoekstra nagykövet is hozzájárult ehhez a romláshoz, amikor kijelentette, hogy nem érti a kanadaiak „érzelmes reakcióit” arra, hogy Trump elnök többször is felvetette Kanada mint az Egyesült Államok 50. tagállama ötletét.
Szeptemberben egy petíció indult Hoekstra hazaküldéséért, amelyet 270 ezren írtak alá. A 2001-es eseményekről még musical is készült, melynek 2017-es broadwayi bemutatóján Justin Trudeau akkori kanadai miniszterelnök és Ivanka Trump is részt vett. Ez a kontraszt a múltbéli összefogás és a jelenlegi feszültség között jól mutatja a két nemzet közötti viszony alakulását.
Gander reakciója nem csupán egy helyi elégedetlenség megnyilvánulása, hanem a szélesebb kanadai közvélemény tükörképe is. A város, amely egykor a nemzetközi szolidaritás szimbólumává vált, most a diplomáciai feszültségek középpontjába került. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a gazdasági és politikai nézeteltérések hogyan képesek felülírni a történelmi jóindulatot és a kölcsönös tiszteletet.
A 2001-es események idején tanúsított nagylelkűség, amikor a ganderiek megnyitották otthonaikat az idegenek előtt, ma már nehezen elképzelhető. Ez a változás azt jelzi, hogy a kereskedelmi háború és a diplomáciai súrlódások mélyen befolyásolják a két ország közötti bizalmat és partneri viszonyt. A Ganderben kialakult helyzet szimbolikusan mutatja be, hogy a politikai döntések milyen hatással vannak az emberek közötti kapcsolatokra.
A feszültség nem korlátozódik Ganderre. Vancouver határában David Eby brit columbiai kormányzó felavatott egy táblát az amerikai határon, amelyen a következő felirat olvasható: „Kanada SOSEM lesz az 51. állam. Bocsi!” Eby az avatáson finoman utalt arra, hogy a kanadaiak továbbra is segítenének az Egyesült Államoknak egy hasonló tragédia esetén, annak ellenére, amit Trump elnök tett velük.
Ez a gesztus és Gander reakciója is azt sugallja, hogy bár a politikai és gazdasági kapcsolatok megromlottak, a kanadaiak alapvető segítőkészsége és embersége megmaradt. A jövőbeli amerikai-kanadai kapcsolatok alakulása nagymértékben függ majd attól, hogy a diplomáciai nézeteltéréseket hogyan sikerül kezelni, és visszaállítható-e a korábbi bizalom a két szomszédos ország között.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása