Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke éles kritikát fogalmazott meg az uniós intézményekkel szemben az Európai Parlament keddi strasbourgi ülésén. Kijelentette, hogy az Európai Bizottság és a Tanács hallgatása valójában támogatja az általa „Tisza-kormány” néven említett vezetés demokráciát korlátozó intézkedéseit. A felszólalás a közelmúltban őrizetbe vett volt miniszterek ügyeinek hátterében történt, amelyek jelentős figyelmet kaptak a magyar belpolitikában.
Gál Kinga beszédében hangsúlyozta, hogy míg az elmúlt másfél évtizedben a jogállamiságot számon kérték a magyar kormányon, addig most az új vezetés önkényuralmi rendszert épít. Szerinte ellenzéki politikusokat zárnak ki a politikai versenyből, politikailag motivált büntetőeljárásokat indítanak ellenük, és aránytalan kényszerintézkedéseket alkalmaznak megfélemlítés céljából, ami a kommunista időket idézi. A vita során, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az ír soros elnökség is jelen volt, Gál azzal vádolta az uniós intézményeket, hogy „néma csendjük” a demokráciát korlátozó intézkedések „nyilvánvaló beismerése, sőt ösztönzése”.
Kiemelte, hogy a jogállamiság csak addig számít, ameddig azt a „patrióta kormányok rovására, büntetésére lehet használni”. A felszólalásában kitért a közelgő uniós csúcstalálkozó témáira is, mint a magas energiaárak vagy az újabb adók, állítva, hogy az Európai Bizottság a gyökeres változások helyett csak a központosításra törekszik. A részben fideszes Patrióták Európáért (PfE) EP-frakció már korábban jelezte, hogy a plenáris ülésen foglalkozni kíván a közelmúltban őrizetbe vett fideszes politikusokkal, és egy EP-misszióval látogatna el hozzájuk a fogva tartás körülményeinek vizsgálatára. A PfE kedden molinókkal és transzparensekkel is kérdezte Strasbourgban, hogy „mi történik Magyarországon”.
Gál Kinga Deutsch Tamás delegációvezetővel együtt levelet írt az EP-képviselőknek, majd az Európai Bizottság jogállamisági biztosának az ügyben. Magyar Péter erre reagálva „szánalmasnak és röhejesnek” nevezte, ahogy a „fideszes maffia” magyar ügyészeket és rendőröket fenyeget, miközben ahhoz a Brüsszelhez fordul panaszra, amelyet évekig gyalázott.
A felszólalás és a PfE akciója a közelmúltban történt jelentős letartóztatásokra reagált. A múlt héten két volt minisztert, Hankó Balázst és Seszták Miklóst vették őrizetbe. Hankó Balázs letartóztatása a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrányhoz kapcsolódik, míg Seszták Miklós ügye vesztegetési vádakkal hozható összefüggésbe.
Az NKA-botrány Papp Gergő, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) munkatársának bejelentésével robbant ki, aki Molnár Áron színész-aktivistát kereste meg. Információi szerint közel 17 milliárd forint értékű NKA-támogatás kifizetése történt meg, melynek döntéseit és döntéshozó testületét nem hozták nyilvánosságra. Molnár Áron április 23-án hozta nyilvánosságra az ügyet, állítva, hogy az NKA milliárdokat utalt ki a Fidesz gazdasági, közéleti és művészeti holdudvarának. Ezt követően az NKA honlapján megjelent egy lista, amelyből láthatóvá vált, hogy sok Fideszhez közeli alkotó kapott kiemelkedően nagy összegeket az NKA bizonyos keretéből.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást indított az ügyben. Júniusban hat személyt vettek őrizetbe, majd letartóztatták Bús Balázst, az NKA volt alelnökét, Ughy Attilát, a 17 milliárd forint kiosztásáról döntő kollégium korábbi elnökét és volt fideszes országgyűlési képviselőt, Krucsainé Herter Anikót, az NKTK májusban felfüggesztett főigazgatóját, az NKTK kabinetvezetőjét, valamint az ideiglenes kollégium két tagját. Egy hónappal később Hankó Balázs volt kabinetfőnökét, Konczos Nórát is letartóztatták. Szeptemberben Fásyné Gurzó Máriát, Fásy Ádám feleségét is egy hónapra letartóztatták fiktív számlák miatt, amelyek egy dokumentumfilm elkészültét igazolták volna. Szabó Sándort, a dokumentumfilmmel pályázó Munkácsy Art Kft. cégvezetőjét is letartóztatták egy hónapra.
Hankó Balázs letartóztatása előtt hangsúlyozta ártatlanságát, tagadta a pénz eltulajdonítását és a céloktól eltérő felhasználását, mondván, a támogatások kulturális programokat szolgáltak. Állítása szerint a politikai vagy kampánycélú felhasználás kizárható, mivel az események nagy része a választások után valósult volna meg. Úgy vélte, a támadások oka, hogy az NKA korábban a magyar nemzeti értékrendet képviselő programokat és intézményeket támogatta, és a kollektív bűnösség elve alapján akarnak példát statuálni a kulturális közösségükön.
Seszták Miklós országgyűlési képviselőt a Központi Nyomozó Főügyészségen vették őrizetbe a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) utasítására. Ez volt az NVVH első akciója a szeptember 27-i indulása óta. Az ügyészség szerint megalapozottan feltételezhető, hogy Seszták 2014 és 2018 közötti minisztersége idején több százmilliós és többmilliárdos kenőpénzeket fogadott el építési vállalkozóktól. Az ügyészség állítása szerint Seszták és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyre tettek szert, és más terhelő vallomások is léteznek ellene. A KDNP-s politikus szintén ártatlannak vallja magát.
Az események rávilágítanak a magyar belpolitika és az uniós intézmények közötti feszültségekre, különösen a jogállamiság értelmezése és alkalmazása kapcsán. Gál Kinga felszólalása egyértelműen a Fidesz narratíváját tükrözi, miszerint az uniós kritikák politikai alapúak, és kettős mércét alkalmaznak a „patrióta kormányokkal” szemben. A letartóztatások, különösen a volt miniszterek ügyei, jelentős presztízsveszteséget jelenthetnek a korábbi kormánypárti körök számára, és felvetik a korrupcióellenes fellépés hatékonyságának kérdését.
Az NKA-ügy a kulturális támogatások átláthatóságának hiányát és a források elosztásának esetleges politikai befolyását mutatja be. A Seszták Miklós elleni vádak pedig a legmagasabb szintű kormányzati korrupció gyanúját vetik fel, ami súlyos kérdéseket támaszt a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Az NVVH első akciója is jelzi, hogy az új hivatal célja a vagyonvisszaszerzés és a korrupció elleni fellépés, ami a jövőben további hasonló ügyekre számíthatunk.
A Fidesz EP-delegációjának és a PfE-frakciónak az uniós intézményekkel szembeni fellépése várhatóan tovább élezi a vitákat a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Az uniós csúcstalálkozó előtti időszakban ez a retorika valószínűleg a magyar kormány és Brüsszel közötti amúgy is feszült viszony további romlásához vezethet. Az ügyészségi eljárások és a letartóztatások kimenetele jelentősen befolyásolhatja a magyar politikai életet, különösen a közelgő választások és a közvélemény alakulása szempontjából.
A volt miniszterek elleni vádak és az azokra adott reakciók, mint Magyar Péter kritikája, azt mutatják, hogy a korrupcióellenes harc a belpolitikai küzdelmek egyik központi elemévé vált. Az NKA-ügy és a Seszták-ügy további fejleményei, valamint az ezekre adott politikai és társadalmi válaszok meghatározóak lesznek a magyar jogállamiság megítélése szempontjából, mind hazai, mind nemzetközi szinten.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása