Franciaországban tovább súlyosbodott a helyzet az oktatási intézményekben zajló tüntetések következtében, melyek miatt hétfőn több száz középiskola maradt zárva. Édouard Geffray oktatási miniszter vasárnapi bejelentése szerint a zavargások miatt országszerte 400 és 500 közötti számú állami fenntartású középiskolában függesztették fel teljesen vagy részben az oktatást, mivel a biztonsági feltételek nem voltak garantálva. Franciaországban összesen mintegy 3400 (más források szerint 3700) ilyen intézmény működik, így az érintett iskolák aránya jelentős. A miniszter hozzátette, hogy a tiltakozások kezdete óta huszonnégy oktatási intézményt gyújtottak fel vagy dúltak fel. A zavargások során eddig 78 tanár és iskolai alkalmazott sérült meg.
A diáktüntetések szeptember 21-én (egyes források szerint szeptember 17-én a párizsi régióban) kezdődtek a középiskolákban, és azóta országszerte elterjedtek. A kezdeti békés megmozdulások, mint például az ülősztrájkok, több helyen erőszakos összecsapásokba torkolltak. A demonstrációk során maszkos tüntetők gyújtogattak, és támadtak meg embereket, köztük iskolai dolgozókat, tanárokat, sőt, egyes esetekben rendőröket és újságírókat is megdobáltak. A francia rendőrség a zavargások kezdete óta már legalább 5000 embert tartóztatott le, akiknek nagy része tizenéves. Patrice Faure párizsi rendőrfőnök nyilvánosan arra kérte a diákokat, hogy térjenek vissza a békés tiltakozás formáihoz.
A tiltakozó mozgalomhoz a diákok mellett tanárok és egyetemi hallgatók is csatlakoztak, jelezve a problémák széleskörű érintettségét az oktatási szektorban. A demonstrálók az oktatási rendszer számos, régóta fennálló problémájára szeretnék felhívni a figyelmet. Főbb követeléseik között szerepel a tanár- és személyzethiány megszüntetése, amely sok helyen ellehetetleníti a megfelelő oktatást. Emellett a túlzsúfolt tantermek problémájának kezelését, az elavult felszerelések cseréjét, valamint a rossz állapotú iskolaépületek felújítását és az oktatás alulfinanszírozottságának orvoslását sürgetik. Egyes diákok az elviselhetetlen hőségre is panaszkodtak, mivel a légkondicionálás hiánya komoly problémát okozott az idei hőhullámok alatt. A szakszervezetek a pedagógusokat is sztrájkra szólították fel, miközben a diákszervezetek a következő hétre is újabb megmozdulásokat hirdettek, ami további iskolabezárásokhoz vezethet.
A tüntetések és a hatóságok reakciói Franciaországban jelentős politikai vitát is kiváltottak. Kormányhoz közel álló források, a hírszerző szolgálatok egy csütörtöki válságértekezleten arról számoltak be, hogy a tiltakozó mozgalmat szélsőbaloldali politikusok, köztük a La France Insoumise (LFI) tagjai kezdeményezték. Ezt az állítást Louis Boyard, az LFI parlamenti képviselője határozottan visszautasította francia televízióknak nyilatkozva.
A kormány és a szélsőjobboldali politikusok egyaránt a baloldalt teszik felelőssé a zavargások kirobbanásáért és eszkalációjáért. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője szerint a jelenlegi események már nem egyszerű diáktüntetésekről szólnak, hanem szervezett zavargásokról, amelyekben az LFI képviselői is szerepet vállalnak. Le Pen egy új, zavargások elleni törvény elfogadását sürgette a helyzet hatékonyabb kezelésére. Gérald Darmanin francia igazságügyi miniszter is úgy nyilatkozott, hogy ami most történik – például iskolák felgyújtása és buszok célbavétele – az már nem tüntetés, hanem a közrend megzavarása.
A középiskolások tiltakozó mozgalma a Párizshoz közeli Créteil Saint-Exupéry gimnáziumában indult, ahol több tanári állás is betöltetlen volt. Ebben az intézményben a megmozdulás eredményesnek bizonyult: szerdán három új tanárt neveztek ki, aminek hatására a diákok befejezték a tiltakozást. Ez az eset rávilágít arra, hogy a helyi szintű problémák orvoslása képes lehet a feszültség enyhítésére, azonban az országos méretű demonstrációk továbbra is zajlanak, és a helyzet súlyosbodására utal a hétfői iskolabezárások nagy száma is, ami komoly kihívás elé állítja a francia oktatási rendszert és a kormányt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása