A francia kormány szerdán olyan törvényjavaslatot mutatott be, amely jelentősen szigorítaná a választások idején terjesztett álhírekkel kapcsolatos büntetéseket. Az intézkedés hátterében a jövő tavasszal esedékes elnökválasztás áll, mely előtt a hatóságok fokozottan tartanak a külföldi beavatkozási kísérletektől és a dezinformációs kampányoktól. A javaslat célja a szavazás tisztaságának megőrzése és a nemzeti érdekek védelme az online térben terjedő hamis információkkal szemben.
A jelenlegi szabályozás értelmében az interneten terjesztett álhírekért egy év börtönbüntetés és 15 ezer eurós pénzbírság szabható ki. Az új törvényjavaslat azonban drasztikusan emelné ezeket a tételeket. Az előterjesztés szerint azok, akik megsértik a szavazás tisztaságát, akár három év börtönbüntetéssel és 45 ezer eurós (körülbelül 17,5 millió forintos) pénzbírsággal sújthatók.
Laurent Nunez belügyminiszter a kormány szerdai ülése utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy amennyiben az elkövetők ezeket a cselekményeket „külföldi hatalom vagy szervezet érdekeinek szolgálatában” követik el, a büntetési tétel még súlyosabbá válhat. Ilyen esetekben akár hat évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Ez a rendelkezés különösen hangsúlyozza a kormány azon szándékát, hogy megvédje Franciaországot a külső befolyásolási kísérletektől, amelyek alááshatják a demokratikus intézményeket és a választási folyamatok integritását.
A javaslat nem csupán a büntetési tételek emelését tartalmazza, hanem kiterjesztené a 2018 óta érvényben lévő, „álhírek elleni” gyorsított eljárású intézkedést is. Ez a mechanizmus jelenleg lehetővé teszi egy bíró gyors bevonását a hamis hírek online terjedésének megállítására, ám eddig csak az elnöki, parlamenti és európai választások keretében volt alkalmazható. Az új törvénytervezet ezt a megelőző intézkedést kiterjesztené minden választásra, beleértve az önkormányzati és a szenátusi választásokat is, biztosítva ezzel a jogi fellépés szélesebb körű alkalmazhatóságát a dezinformációval szemben.
Emellett a törvényjavaslat egy teljesen új sürgősségi eljárás létrehozását is előirányozza. Ez az eljárás lehetővé tenné a bírók számára, hogy ne csak választási helyzetekben, hanem általánosságban is intézkedjenek az online dezinformációs kampányok megállítása érdekében. A belügyminiszter tájékoztatása szerint ez a mechanizmus olyan kampányokra vonatkozna, amelyek „súlyosan és közvetlenül sértenék a nemzet függetlenségét, területi integritását, a nemzet biztonságát vagy az intézmények köztársasági formáját”. Ez a szélesebb körű alkalmazhatóság azt jelzi, hogy a francia kormány a dezinformációt nem csupán választási fenyegetésként, hanem általános nemzetbiztonsági kockázatként kezeli.
A francia hatóságok aggodalma a külföldi beavatkozásokkal kapcsolatban nem új keletű, és a közelgő elnökválasztás különösen érzékeny időszakot jelent. A törvényjavaslat bevezetése egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy Franciaország eltökélt a dezinformáció elleni harcban, és kész jogi eszközökkel is fellépni a hamis információk terjesztőivel szemben, különösen, ha azok külföldi érdekeket szolgálnak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása