Franciaországban több százezer diák, tanár és szakszervezeti tag vonult utcára a közoktatás alulfinanszírozottsága elleni tiltakozásul. A demonstrációk, amelyek már hetek óta zajlanak, kedden országszerte erőszakos cselekményekbe torkolltak, jelentős rendőri beavatkozást és számos sérülést eredményezve.
A megmozdulások a középiskolák negyedét érintő, harmadik hete tartó iskolafoglalásokkal párhuzamosan zajlottak. A diákok legalább 10 milliárd euró többletforrást követelnek az államtól, hivatkozva az épületek leromlott állapotára, a túlzsúfoltságra és a tanárhiányra, különösen a hátrányos helyzetű elővárosokban.
A belügyminisztérium adatai szerint 256 ezren vettek részt a keddi országos tüntetéseken, ebből 56 ezren Párizsban. A szervezők ennél magasabb számokat, 450 ezer országos és 100 ezer párizsi résztvevőt jelentettek. A párizsi felvonulás a République térről indult, de a rendőrségnek be kellett avatkoznia, miután rendbontók barikádot emeltek felgyújtott szemeteskukákból és betört kirakatú üzletből származó bútorokból.
A rohamrendőrök gyorsan oltották el a lángokat, majd a menet folytatódott a Nation tér felé. A párizsi prefektúra tájékoztatása szerint mintegy háromszáz randalírozó csapott össze szórványosan a rendőrökkel a Nation tér környékén, kövekkel és egyéb lövedékekkel dobálva a rendfenntartókat, akik könnygázzal oszlatták a tömeget. Az oktatási minisztérium közlése szerint az állami fenntartású 3400 középiskolából 891-ben teljesen vagy részben felfüggesztették a tanítást a tiltakozások miatt.
A tiltakozó mozgalom szeptember közepén kezdődött, és azóta folyamatosan eszkalálódik. A diákok elégedetlenségének gyökere a közoktatás rendszerszintű problémáiban rejlik, mint például az elavult infrastruktúra, a zsúfolt osztálytermek és a krónikus tanárhiány, ami különösen élesen jelentkezik a szegényebb régiókban.
A szakszervezetek és a tanárok egy része is támogatja a diákok követeléseit, segítve a tüntetések szervezését és biztosítását. Ez a szélesebb körű támogatás jelzi, hogy a problémák nem csupán a diákokat, hanem az egész oktatási közösséget érintik, és sürgős megoldásokat igényelnek a kormánytól.
A tiltakozások során eddig jelentős számú sérültet regisztráltak: 215 diák, 85 tanintézményi dolgozó (köztük 34 igazgató és igazgatóhelyettes), valamint 715 rendőr sérült meg a szeptember közepén kezdődött mozgalomban. Sébastien Lecornu miniszterelnök a nemzetgyűlésben elmondta, hogy évtizedek óta ez a legsúlyosabb mérleg a közoktatásban a megsérült közalkalmazottak számát tekintve, és elfogadhatatlannak nevezte az alkalmazottak elleni erőszak bármilyen bagatellizálását.
A kormányfő elutasította a „rendőri erőszak” kifejezést, de elismerte, hogy a rendőri beavatkozások során „történhetnek balesetek”, amelyeket ki kell vizsgálni. Lecornu képmutatással vádolta meg a radikális baloldali Engedetlen Franciaországot (LFI) pártot, amiért az aránytalan erőszak alkalmazását sugallta a középiskolások ellen, ezzel politikai feszültséget is szítva a helyzet körül.
A franciaországi eseményekkel párhuzamosan a szomszédos Belgiumban, Liège városában is diáktüntetések zajlottak, amelyek szintén erőszakossá fajultak. Több mint ezer tiltakozó gyűlt össze, hogy kifejezze elégedetlenségét az oktatási rendszer állapotával kapcsolatban. A békés kezdet után a tüntetők úttorlaszokat emeltek, szemeteskukákat gyújtottak fel és ablakokat törtek be.
A belga rendőrség vízágyút és könnygázt vetett be a fiatalok megfékezésére, akik kövekkel és petárdákkal dobálták a rendőröket, legalább 22 könnyebb sérülést okozva nekik. Ez a párhuzamos eseménysorozat arra utal, hogy az oktatási rendszerekkel kapcsolatos elégedetlenség regionális jelenség, és nem korlátozódik kizárólag Franciaországra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása