Franciaországban hetek óta tartó diáktüntetések rázták meg az oktatási rendszert, amelyek a kormányzat által tervezett tanári álláshely-csökkentések és az oktatás alulfinanszírozottsága miatt robbantak ki. A kezdetben békés megmozdulások számos helyen zavargásokba fordultak, súlyos incidensekhez és több ezer őrizetbe vételhez vezetve.
A diáktüntetések két hete kezdődtek, eredetileg a tanári állások számának csökkentése és az oktatás alulfinanszírozottsága elleni tiltakozásul. A megmozdulások gyorsan eszkalálódtak, múlt héten már több száz iskolában akadályozták meg a tanítást a diákok a bejáratok elzárásával. Egyes esetekben a tanárok és felügyelő pedagógusok is csatlakoztak a diákokhoz.
Az oktatási minisztérium adatai szerint a zavargások során rendőröket és tanárokat dobáltak meg, valamint gyújtogatások is történtek. Édouard Geffray oktatási miniszter közlése szerint 78 tanár és iskolai alkalmazott, valamint 300 rendőr és csendőr sérült meg. A zavargások kezdete óta 24 iskolát gyújtottak fel vagy fosztottak ki, és több mint 5000 tiltakozót vettek őrizetbe, akiknek nagy része tizenéves.
Több diák is megsérült a rendőri fellépés következtében. Egy hétfői napon 500 iskola nem nyitott ki a biztonsági intézkedések hiánya miatt, és több mint 400 intézmény körül demonstráltak. Bár ez némi csökkenést jelentett a pénteki 600 iskolához képest, az elégedetlenség terjedni látszik, és újabb nagyszabású tüntetéssorozatot hirdettek a diákokat képviselő szervezetek. Az oktatási miniszter további gyújtogatási hullámtól tart az országban.
A francia oktatási rendszerben régóta gyűlő feszültségek a kormány új költségvetési javaslatának vitái miatt kerültek felszínre. Franciaországban a közoktatás finanszírozása a legnagyobb tétel, elérve a 64 milliárd eurót, miközben az ország folyamatosan magas államadóssággal küzd. Tavaly több kormányválság és bizalmatlansági indítvány is kapcsolódott ehhez a kérdéshez.
Az október 1-jén benyújtott költségvetési javaslat 11 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő, de 1,2 milliárddal többet szánna az oktatásra. Ez a növekedés a folyamatban lévő tanárképzési reformhoz kapcsolódik, amelynek részeként több ezer új tanársegédi állást hirdetnének meg az egyetemeken. Azonban a tervezet 1588 tanári álláshely megszüntetését is tartalmazza, ebből 1200-at az állami iskolákban.
A kormányzat a lépést a gyermeklétszám csökkenésével indokolja, jelezve, hogy 2027 szeptemberére 180 ezerrel kevesebb diák lesz az iskolarendszerben. Az oktatási minisztérium szerint a megszüntetések aránya még így is megengedő lenne. A gyermeklétszám csökkenése azonban nem egyenletesen oszlik el; a kisiskolások körében a legnagyobb, míg a középiskolás korosztályban még növekszik a létszám, ahol egyébként is tanárhiány tapasztalható.
A leépítések nem előzmény nélküliek, tavaly is 4000 tanárt bocsátottak el. Az oktatási miniszter szerint a létszámleépítés az általános iskolák első hat osztályát érintené. A szakszervezetek szerint azonban ez rossz üzenet az amúgy is túlterhelt oktatási dolgozók felé. Sophie Vénétitay, egy tanárszakszervezet vezetője szerint a közoktatási rendszer katasztrofális állapotban van.
A francia neveltetésben alapvető érték a szolidaritás, és a '68-as diáktüntetések óta kulturális kérdésnek számítanak az ilyen megmozdulások. Így a gimnazisták is csatlakoztak a tiltakozásokhoz, felhozva saját problémáikat: a romos iskolákat, a túlzsúfolt termeket, a hosszú tanítási napokat, az osztálykülönbségeket bebetonozó rendszert és a szakemberhiányt.
A mozgalom szeptember 21-én indult egy párizsi külvárosi gimnáziumban, ahol már több tanári állás betöltetlen volt. Bár ott a tiltakozás elérte célját három új tanár kinevezésével, az elégedetlenség gyorsan átterjedt Párizsra és vidéki városokra. Saint-Denis, egy munkásosztálybeli külváros, a tüntetések egyik gócpontja lett, ahol a diákok az elavult infrastruktúrára és a tanárhiányra panaszkodtak.
Egy diák a Saint-Denis-i Paul Éluard gimnáziumból arról számolt be, hogy az ablakok alig nyithatók, a termekben nincs szellőzés, és patkányok is voltak az iskolában. A falak omladoznak, a nyílászárókat penész lepte el. Az oktatásszervezéssel is komoly gondok vannak, gyakori probléma a helyettesítő tanárok hiánya, ami miatt órák maradnak el. Egyes fiatalok reggel 8-tól este 6-ig vannak iskolában, gyakran ebédszünet nélkül.
A diáktüntetések rávilágítanak a francia oktatási rendszer mélyen gyökerező problémáira és a kormányzati döntésekkel szembeni széles körű elégedetlenségre. A tervezett tanári létszámcsökkentés, bár a diákok számának várható csökkenésével indokolják, súlyosbítja a már meglévő tanárhiányt, különösen a középiskolákban. Ez a helyzet veszélyezteti az oktatás minőségét és a diákok jövőjét.
A megmozdulások politikai jelentősége is kiemelkedő, különösen a jövő tavasszal esedékes elnökválasztás és a parlamentben fennálló többség hiánya miatt. A kormánypárt az ellenzékre hárítja a felelősséget, ami tovább élezi a politikai feszültséget. A francia társadalomba beépült szolidaritás és a '68-as események emléke erősíti a tüntetések legitimitását és kiterjedését.
Az elégedetlenség terjedése és a tüntetések eszkalálódása további gyújtogatási hullámoktól való félelmet vált ki az oktatási miniszterben. A kormányzatnak sürgősen megoldást kell találnia a helyzetre, amely túlmutat a puszta költségvetési megtakarításokon. A párbeszéd és a valós problémák kezelése elengedhetetlen a további zavargások elkerüléséhez és az oktatási rendszer stabilitásának helyreállításához.
A Créteil-i példa, ahol a helyi tiltakozás eredményeként új tanárokat neveztek ki, azt mutatja, hogy a diákok megmozdulásai képesek konkrét változásokat elérni. Azonban az elégedetlenség szélesebb körű és mélyebb okokra vezethető vissza, mint csupán az aktuális költségvetési tervezet. A romos iskolák, a zsúfoltság és a tanárhiány hosszú távú megoldásokat igényelnek, amelyek nélkül a feszültség továbbra is fennmaradhat a francia oktatási rendszerben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása