A tudományos közösség régóta aggódik a földi mikrobák űrbe való kijutása és idegen égitesteken való túlélése miatt. Most a NASA és a Marylandi Egyetem kutatói megerősítették, hogy a Hold déli pólusának árnyékos régióiban földi eredetű mikroorganizmusok akár egy hétig is életben maradhatnak. Ez a felfedezés komoly kérdéseket vet fel a jövőbeli űrmissziók sterilitásával és a potenciális biológiai szennyeződésekkel kapcsolatban.
A Science Advances folyóiratban augusztus 19-én publikált tanulmány részletesen bemutatja, hogyan képesek bizonyos baktériumok és gombák átmeneti menedékre lelni a Hold felszínén. A szélsőséges hőmérséklet és az intenzív ultraibolya sugárzás ellenére a pólusok közelében található árnyékos mélyedések ideálisak lehetnek számukra. A kutatók a Hold déli pólusának három, az Artemis-3 küldetés lehetséges leszállóhelyeként számításba vett területét modellezték, és mindegyik régióban azonosítottak úgynevezett "túlélhető fülkéket".
A vizsgálatok során az Aspergillus gomba bizonyult a legellenállóbbnak, amely a holdi tél során a részlegesen megvilágított területek 15-30 százalékán képes lehet túlélni. A feltérképezett terep 3 százalékán pedig legalább hét napig kitarthat. Összesen öt vizsgált mikroorganizmus számára találtak potenciálisan túlélhető helyeket, még a De Gerlache-kráter peremének állandóan árnyékos régióiban is, ahol csak szórt UV-sugárzás éri a felszínt.
A modellezés során a kutatók kulcsfontosságúnak tartották a helyi domborzat hatásának figyelembevételét. A Hold tengelyferdesége minimális, ami azt jelenti, hogy a pólusoknál a Nap alig emelkedik a horizont fölé. Ennek következtében már kisebb kiemelkedések is képesek tartós árnyékot vetni a mélyebben fekvő területekre, létrehozva ezzel a mikrobák számára kedvező mikroklímát.
Korábbi vizsgálatok, amelyek főként az egyenlítői leszállóhelyekre koncentráltak, nem vették figyelembe ezt a domborzati tényezőt. Stefano Bertone, a Marylandi Egyetem társkutatója sugárkövetéses (ray tracing) technikát alkalmazott. Ezt a módszert a Lunar Reconnaissance Orbiter által rögzített domborzati és hőmérsékleti adatokkal kombinálta, hogy pontosan nyomon kövesse a napfény útját a felszín minden apró egyenetlenségével együtt, beleértve az állandóan árnyékos területekre jutó közvetett UV-sugárzást is.
Fontos megjegyezni, hogy a mikrobák túlélése nem jelent növekedést vagy szaporodást. A mikroorganizmusok kriptobiotikus állapotban maradnának, ami egyfajta felfüggesztett életműködést jelent. Szaporodásukhoz megfelelő körülményekre, mint például cseppfolyós vízre, légkörre és mérsékelt hőmérsékletre lenne szükség, amelyek jelenlétére a Holdon egyelőre nincs bizonyíték.
A mikrobák puszta fennmaradása a Holdon azonban így is rendkívül fontos kérdéseket vet fel az űrkutatás jövője szempontjából. Az emberi test folyamatosan bocsát ki mikrobákat a környezetébe, így egyetlen űrhajós lábnyoma is több százmillió élő baktériumot hagyhat a holdfelszínen. Ez a biológiai szennyeződés potenciálisan megváltoztathatja a Hold természetes környezetét.
Ha az emberek tartósan jelen lesznek a Holdon, majd később a Marson is, az odahurcolt biológiai anyag jelentősen megnehezítheti az ősi kémiai nyomok és a földi eredetű szennyeződés megkülönböztetését. Ez alapvető problémát jelenthet az exobiológiai kutatások számára, amelyek célja az élet nyomainak felkutatása más égitesteken. A kutatóknak rendkívül óvatosnak kell lenniük, hogy ne tévesszék össze a földi eredetű kontaminációt az esetlegesen őshonos életformák jeleivel.
A NASA már módosította az Artemis-program terveit, így a harmadik küldetés még nem fog landolni az égitesten, ami időt adhat a további kutatásokra és a protokollok finomítására. A tudósok következő lépésként még részletesebb megvilágítási modelleket és nagyobb felbontású domborzati adatokat kívánnak felhasználni. Emellett tervezik a mikrobiális kísérletek kiterjesztését is, hogy még pontosabb képet kapjanak a földi mikroorganizmusok túlélési esélyeiről a Hold extrém körülményei között.
Ez a kutatás rávilágít az űrmissziók biológiai biztonságának növekvő fontosságára. Ahogy az emberiség egyre mélyebbre hatol az űrbe, és egyre hosszabb ideig tartózkodik más égitesteken, úgy válik egyre sürgetőbbé a földi szennyeződés minimalizálása. A Hold és a Mars felfedezése során elengedhetetlen lesz a szigorú sterilizációs eljárások alkalmazása, hogy megőrizzük ezen égitestek eredeti állapotát és hiteles tudományos eredményeket kaphassunk az élet keresésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása