A finn és svéd légierő vadászgépei csütörtökön közös elfogó missziót hajtottak végre a Finn-öböl felett, miután orosz katonai repülőgépeket észleltek a nemzetközi légtérben. A művelet során a finn F/A–18 Hornet és a svéd JAS 39 Gripen típusú vadászgépek azonosították az orosz köteléket, amely szállítórepülőgépekből és vadászgépekből állt. A finn légierő pénteki tájékoztatása szerint a megfigyelés során TU-134-es, MIG-31-es és SZU-30-as típusú orosz gépeket észleltek.
Ez a mostani volt az első alkalom, hogy a finn és a svéd légierő ilyen típusú, közös megfigyelő missziót hajtott végre. A művelet a két ország közötti, nemrégiben elmélyített együttműködés része, amelyről a NATO két legújabb tagja augusztus végén állapodott meg. Ennek az együttműködésnek kiemelt célja Finnország területi integritásának védelme.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a csütörtöki művelet kapcsán hangsúlyozta, hogy az esemény jól demonstrálta a két ország úgynevezett gyorsreagálású készenléti együttműködésének (Quick Reaction Alert) hatékonyságát. Elmondása szerint ez a képesség lehetővé teszi, hogy Finnország és Svédország közösen ellenőrizze és védje légterét. Kristersson nyilatkozatában kiemelte: „A Balti-tenger még soha nem volt ennyire sebezhető, ugyanakkor még soha nem volt ennyire jól védett sem, mint most.”
Az elmélyített katonai együttműködés részeként a finn és svéd vadászgépek immár egymás légibázisairól is indulhatnak, ami jelentősen növeli a regionális légvédelem rugalmasságát és hatékonyságát.
A finn és svéd együttműködés intenzívebbé válására az elmúlt hetekben tapasztalt, Oroszországgal kapcsolatos fokozott biztonsági aggodalmak adtak okot. Németország például Oroszországot tette felelőssé egy, a lipcsei repülőtér ellen tervezett, de meghiúsult dróntámadásért. Dánia pedig csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy növekszik a NATO elleni korlátozott orosz támadás kockázata – a Bloomberg értesülései szerint.
Finnország és Svédország egyaránt az orosz-ukrán háború 2022-es kitörését követően csatlakozott a NATO-hoz, feladva ezzel évtizedekig tartó katonai el nem kötelezettségüket. Ez a történelmi lépés jelentősen megváltoztatta az észak-európai biztonsági környezetet. Északi szomszédaik, Norvégia, Izland és Dánia már korábban is a katonai szövetség tagjai voltak, akárcsak a balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia.
A mostani közös misszió rávilágít a NATO északi szárnyának megerősödésére, valamint a tagállamok közötti szorosabb integrációra a regionális biztonság garantálása érdekében. A Balti-tenger térségében az ukrajnai háború óta megnövekedett a feszültség, amihez hozzájárulnak a légtérsértésekkel, drónészlelésekkel, valamint az energetikai és kommunikációs infrastruktúrát érintő incidensekkel kapcsolatos aggodalmak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása