A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a Lancet Oncology folyóiratban publikált friss tanulmánya szerint 2024-ben világszerte minden nyolcadik újonnan diagnosztizált rákos megbetegedés fertőző kórokozókra, vírusokra és baktériumokra volt visszavezethető. Ez az arány mintegy 2,3 millió új esetet jelent globálisan, melyek a kutatók szerint nagyrészt megelőzhetők lennének a már rendelkezésre álló eszközök, például védőoltások és szűrővizsgálatok segítségével. A Washington Post is beszámolt a riasztó eredményekről, amelyek rávilágítanak a közegészségügyi erőfeszítések fontosságára.
A kutatás négy fő kórokozót azonosított a fertőzéssel összefüggő daganatok vezető okaként, bár a tanulmány nem részletezte ezeket a kórokozókat. Fontos megjegyezni, hogy az elemzés a korábbi vizsgálatokhoz képest szélesebb spektrumot ölelt fel, mivel a HIV-vel összefüggő daganatokat is beépítette az adatgyűjtésbe. Ennek ellenére a fertőzéssel összefüggő rákbetegségek aránya lényegében nem változott az IARC 2018-as vizsgálata óta, amikor ez a mutató 13 százalék körül állt.
Lorelei Mucci, a Harvard Egyetem epidemiológusa „riasztónak” nevezte ezt a stagnálást, és a közegészségügy kudarcaként értékelte, hogy hat év alatt sem sikerült érdemben csökkenteni az arányt. Különösen aggasztó ez, mivel a megelőzéshez szükséges eszközök már régóta rendelkezésre állnak. A szakértők szerint a megelőzés hiánya jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerekre és az érintett egyénekre.
A fertőzések okozta rákos megbetegedések elleni védekezés leghatékonyabb módszerei között szerepel a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás, amelyet az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 9 és 12 éves kor között javasol elkezdeni. Emellett a hepatitis B elleni vakcina is kulcsfontosságú, amelyet minden újszülöttnek ajánlanak az első 24 órában. Ezek az oltások bizonyítottan csökkentik a kapcsolódó rákos megbetegedések kockázatát.
Gary Clifford, a tanulmány egyik szerzője kiemelte, hogy a HPV elleni átoltottság az utóbbi években növekedett számos régióban. Ennek pozitív hatása azonban a rákos statisztikákban csak évek, sőt évtizedek múlva fog megmutatkozni, mivel a daganatok kialakulása hosszú folyamat. A megelőző intézkedések hosszú távú megtérülése tehát csak később válik láthatóvá.
A fertőzéssel összefüggő rákos megbetegedések terhe egyenlőtlenül oszlik el világszerte, ami jelentős problémát jelent. Az oltásokhoz és szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés országok közötti egyenlőtlensége a fő oka ennek az eltérésnek. A szegényebb régiókban gyakran hiányoznak a megfelelő erőforrások és infrastruktúra a széles körű prevenciós programokhoz.
A szakértők komoly aggodalmukat fejezik ki az oltásellenesség terjedése és a globális egészségügyi programok finanszírozásának visszavágása miatt. Ezek a tényezők komolyan veszélyeztethetik az eddig elért eredményeket a rákprevenció terén. Az oltásokba vetett bizalom csökkenése és a forráshiány akadályozza a hatékony közegészségügyi beavatkozásokat.
Az Egyesült Államokban például a Trump-adminisztráció megkísérelte felülírni a hepatitis B és a HPV elleni oltások gyermekkori immunizációs ajánlásait. Ez a lépés jelentős visszalépést jelentett volna a megelőzésben. Azonban egy szövetségi bíró 2025 márciusában felfüggesztette ezeket a változtatásokat, és visszaállította a korábbi oltási rendet a jogi eljárás lezárultáig.
Ez az eset is rávilágít arra, hogy a politikai döntések és a közvélemény milyen mértékben befolyásolhatja a közegészségügyi stratégiákat. A tudományos konszenzus ellenére felmerülő ellenállás akadályozza a hatékony rákprevenciós programok megvalósítását és fenntartását. A globális együttműködés és a tudományosan megalapozott döntések elengedhetetlenek a jövőbeni sikerekhez.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség tanulmányának eredményei hangsúlyozzák a fertőzések szerepét a rákos megbetegedések kialakulásában és a megelőzésben rejlő óriási potenciált. Annak ellenére, hogy a hatékony eszközök már rendelkezésre állnak, a fertőzéssel összefüggő daganatok aránya stagnál, ami sürgős cselekvésre ösztönöz.
A jövőbeni erőfeszítéseknek a vakcinációs programok kiterjesztésére, a szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés javítására és az oltásellenes mozgalmak elleni küzdelemre kell fókuszálniuk. Csak így érhető el érdemi csökkenés a fertőzés okozta rákos megbetegedések számában. A hosszú távú közegészségügyi befektetések elengedhetetlenek az emberi életek megmentéséhez és az egészségügyi rendszerek terheinek csökkentéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása