Az ENSZ független szakértőinek egy csoportja aggasztó jelentést tett közzé, amely szerint Fehéroroszország nem csupán országhatárain belül, hanem egyre inkább külföldön is terrorizálja saját állampolgárait. A szakértők megállapítása szerint a fehérorosz kormány módszeresen gyakorol nyomást azokra a polgárokra, akik elhagyták az országot, különösen azáltal, hogy arra kényszeríti őket, hogy lejárt úti okmányaikat kizárólag Fehéroroszországban újítsák meg. Ez a gyakorlat súlyos veszélyt jelent, mivel sok külföldön élő fehérorosz állampolgárt letartóztatás fenyeget hazatérése esetén.
Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa 2024-ben hozta létre azt a háromfős szakértői testületet, amelynek feladata a fehéroroszországi emberi jogi helyzet vizsgálata volt. A testület kedden Genfben mutatta be jelentését a tanács előtt, részletesen ismertetve a helyzet súlyosságát. A jelentés elkészítése során a szakértők interjúkat készítettek olyan személyekkel, akiket korábban fogva tartottak, majd szabadlábra helyeztek, valamint számos emberi jogi szervezettel is konzultáltak, hogy átfogó képet kapjanak a valóságról.
Monika Piatek, a szakértői csoport egyik tagja kiemelte, hogy a szabadon engedett ellenzékiek továbbra is folyamatos üldöztetésnek vannak kitéve, még azután is, hogy elhagyták a börtönt. Beszámolója szerint egyeseket okmányok nélkül deportáltak külföldre, ami rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket egy idegen országban. Emellett az otthon maradt családtagjaikat is megfigyelik és üldözik, ezzel is nyomást gyakorolva a külföldön élőkre. Ez a módszer arra utal, hogy a kormány célja a disszidensek teljes elszigetelése és megfélemlítése, valamint a külföldi ellenzéki tevékenységek ellehetetlenítése.
A jelentés egy másik aggasztó megállapítása, hogy a fehéroroszországi börtönökben fogva tartottak száma látszólag állandó marad. Ez azt jelenti, hogy amint egy csoportot szabadon engednek, azonnal újabb állampolgárokat vesznek őrizetbe és tartóztatnak le önkényesen az utcán. Ez a folyamatos fogva tartási ciklus arra utal, hogy a hatóságok szisztematikusan tartják fenn a félelem és az elnyomás légkörét, biztosítva, hogy mindig legyen elegendő számú politikai fogoly, függetlenül a szabadon bocsátásoktól. Az önkényes letartóztatások arra is rávilágítanak, hogy az állampolgárok alapvető jogai, mint a személyes szabadság és a tisztességes eljáráshoz való jog, súlyosan sérülnek.
Susan Bazilli, a szakértői csoport másik tagja sürgős felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hangsúlyozva, hogy nem fordíthatja el a fejét a fehéroroszországi helyzet elől. Kiemelte, hogy az emberi jogokat súlyosan sértő cselekedetek felelőseinek tudniuk kell, hogy a büntetlenség nem jelent számukra életre szóló védelmet. Ez a figyelmeztetés arra utal, hogy a nemzetközi jog és az igazságszolgáltatás el fogja érni azokat, akik megsértik az emberi jogokat. Ugyanakkor Bazilli azt is hangsúlyozta, hogy az áldozatoknak tudniuk kell, hogy jogaikról nem feledkeztek meg, és a nemzetközi közösség kiáll mellettük. Ez a nyilatkozat reményt adhat az elnyomás alatt élőknek, és megerősítheti a nemzetközi fellépés szükségességét.
Karinna Moszkaljenko, a szakértői csoport elnöke megerősítette, hogy a fehérorosz kormány teljesen elutasítja az együttműködést a nemzetközi testülettel. Elmondása szerint a kormány minden hozzá intézett megkeresést figyelmen kívül hagyott, ami akadályozza a helyzet objektív felmérését és a szükséges reformok bevezetését. Ez a hozzáállás tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel a nemzetközi közösség erőfeszítései a párbeszédre és a javulásra süket fülekre találnak. A fehérorosz vezetés elzárkózása a nemzetközi ellenőrzéstől és a kritikától megerősíti a szakértők azon aggodalmait, hogy az emberi jogok helyzete továbbra is romlik az országban.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása