Az Európai Bizottság egyelőre nem erősítette meg, hogy hivatalos panaszt vagy értesítést kapott volna Ausztriától a paksi atomerőműnél épülő fenékküszöb miatt. Ez a nyilatkozat azután látott napvilágot, hogy Magyar Péter miniszterelnök korábban arról beszélt, Ausztria az Európai Unióhoz fordult az ügyben, panaszt téve a beruházás ellen. A brüsszeli testület szóvivője az MTI megkeresésére reagálva tette közzé az álláspontot, jelezve, hogy bár a probléma átfogó jellegére tekintettel egyeztetések zajlanak az uniós szolgálatokkal, konkrét beadvány egyelőre nem érkezett hozzájuk.
A szóvivő nyilatkozata szerint a Bizottság "egyelőre nem tudja megerősíteni", hogy hivatalos panaszt, vagy értesítést kaptak volna Ausztriától. Azonban az is elhangzott, hogy a kérdés "átfogó jellege miatt" egyeztetnek az uniós szolgálatokkal. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a Bizottság tudatában van a felmerült aggályoknak és azok potenciális súlyosságának, még ha az osztrák fél részéről egyelőre nem is érkezett formális jogi lépés. Az "átfogó jelleg" utalhat a projekt környezeti, határokon átnyúló hatásaira, valamint az uniós jogszabályoknak való megfelelésre.
Magyar Péter miniszterelnök korábban nyilvánosan is beszélt arról, hogy Ausztria az Európai Unióhoz fordult a paksi atomerőműnél épülő fenékküszöb miatt. Egy szerdai Facebook-bejegyzésében megerősítette ezt az állítást, mondván: „Ausztria bepanaszolta hazánkat Brüsszelben az építkezés miatt.” A miniszterelnök hangsúlyozta a fenékküszöb létfontosságú szerepét a Paksi Atomerőmű zavartalan üzemelésében, különösen a Duna alacsony vízállása idején. Emellett kritikát fogalmazott meg Ausztria irányába, jelezve, hogy más, szerinte fontosabb ügyekben, mint például az azbeszttel kapcsolatos problémák, is elvárna hasonló aktivitást.
A paksi fenékküszöb építése körüli viták már korábban is jelentős figyelmet kaptak. Sajtóhírek szerint a beruházás a szükséges engedélyezési eljárások lefolytatása, valamint a szomszédos országok, köztük Ausztria hivatalos tájékoztatása nélkül valósult meg. Ezt a gyakorlatot számos szervezet és szakmai csoport is kifogásolta, rámutatva a nemzetközi egyezmények és az uniós környezetvédelmi irányelvek potenciális megsértésére. Az ilyen típusú infrastrukturális projektek esetében kiemelten fontos a környezeti hatásvizsgálatok elvégzése és a határokon átnyúló konzultációk lefolytatása, különösen, ha egy nemzetközi folyó, mint a Duna érintett.
Az aggodalmak középpontjában az áll, hogy a megfelelő eljárások hiánya milyen hatással lehet a Duna ökológiai állapotára és a vízügyi biztonságra. A fenékküszöb a folyó medrének módosításával jár, ami befolyásolhatja a vízi élővilágot, a hordalékmozgást és a folyó hidrológiai rendszerét. Az uniós jogszabályok, mint például a Víz Keretirányelv, szigorú követelményeket támasztanak a vizek állapotának megőrzésével és javításával kapcsolatban, és elvárják a tagállamoktól, hogy projektek tervezésekor vegyék figyelembe a határokon átnyúló hatásokat.
Az Európai Bizottság szóvivőjének nyilatkozata alapján egyelőre nyitott kérdés, hogy az osztrák fél valóban tesz-e hivatalos jogi lépéseket az ügyben, vagy a diplomáciai csatornákon keresztül zajló egyeztetések maradnak a továbbiakban is a fő fórumok. A "panasz" és az "értesítés" közötti különbség jelentős lehet az uniós eljárások szempontjából. Egy hivatalos panasz formális vizsgálatot indíthat el, míg az értesítés inkább tájékoztató jellegű. A Bizottság belső egyeztetései valószínűleg a rendelkezésre álló információk és a vonatkozó uniós jogszabályok alapos elemzésére fókuszálnak majd, mielőtt bármilyen további lépést tennének. Az ügy rávilágít a tagállamok közötti környezetvédelmi és energiapolitikai kérdésekben felmerülő feszültségekre, valamint az uniós intézmények szerepére ezen viták rendezésében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása