Az Európai Parlament nemrégiben egy határozatot fogadott el, amely a hongkongi emberi jogi helyzetet tárgyalja. Ez a lépés hetekkel azelőtt történt, hogy az Európai Unió és Kína között magas szintű kereskedelmi tárgyalásokra kerülne sor. A csütörtökön elfogadott állásfoglalás sürgős szankciókat sürget a hongkongi hatóságok és tisztviselők ellen, akiket az alapvető szabadságjogok elnyomásáért tartanak felelősnek a régióban. A Parlament ezzel egyértelmű üzenetet küldött Pekingnek az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságáról, még mielőtt a gazdasági kapcsolatokról szóló megbeszélések megkezdődnének.
A parlamenti testület kiemelte, hogy június óta mintegy 400 embert tartóztattak le és 180-at ítéltek el Hongkongban. A határozatban megemlített konkrét esetek között szerepel Leticia Wong, egy korábbi politikusból lett könyvkereskedő, valamint Jimmy Lai üzletember, akit húsz év börtönbüntetésre ítéltek. A dokumentum elítélt két, 2020-ban és 2024-ben elfogadott jogszabályt is, amelyek a Parlament szerint sértik az alapvető szabadságjogokat. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának kell az EU és Kína közötti kapcsolatok középpontjában állnia, jelezve, hogy az uniós értékek nem alkuképesek a gazdasági érdekekkel szemben.
A határozat jelentős támogatottságot kapott, 459 képviselő szavazott igennel, 12 nemmel, és 86-an tartózkodtak. A magyar képviselők részvételét illetően a jegyzőkönyvek szerint a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői támogatták a javaslatot. Ezzel szemben a Mi Hazánk képviselői ellenezték azt. A Fidesz-KDNP delegációja nem regisztrált szavazatot, ami a forrás szerint egy bevett gyakorlat hasonló emberi jogi ügyekben, elvi okokra hivatkozva. Ez a szavazási minta rávilágít a magyar politikai paletta megosztottságára az EU Kínával kapcsolatos emberi jogi megközelítését illetően.
Az Európai Parlament határozott állásfoglalásával egy időben az Európai Bizottság magas szintű személyes tárgyalásokra készül Kínával. Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa, októberben tervezi, hogy Kínába utazik. Ez a látogatás egy csütörtöki egyeztetést követ, amelyet a területért felelős kínai miniszterrel folytatott. A tárgyalások célja a két gazdasági blokk közötti kereskedelmi kapcsolatok egyensúlyának helyreállítása, amely az EU számára egyre nagyobb aggodalmat jelent.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, nemrégiben aggodalmát fejezte ki a Kínával fennálló jelentős kereskedelmi egyensúlyhiány miatt, kijelentve, hogy az "elérte a fordulópontot". Rámutatott, hogy naponta egymilliárd euró a különbség az EU Kínából származó importja és a Kínába irányuló exportja között. Von der Leyen egy "második Kína-sokk" veszélyére figyelmeztetett, amely szerinte hozzájárul az európai ipar leépüléséhez és hosszú távon fenntarthatatlan. Ez a helyzet komoly gazdasági kihívásokat jelent az EU számára, és sürgős megoldásokat igényel.
A Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a Kínával folytatott párbeszéd már megkezdődött, és elengedhetetlen, hogy ezek a megbeszélések konkrét eredményekhez vezessenek. Ez a kritikus kérdés a legutóbbi EU-csúcson is kiemelt téma volt, aláhúzva stratégiai fontosságát az Európai Unió számára. A Parlament emberi jogi aggályai és a Bizottság gazdasági tárgyalásai közötti időzítés rávilágít az EU Kínával kapcsolatos politikájának összetett természetére, ahol az értékek és a gazdasági érdekek egyensúlyozása folyamatos kihívást jelent. Az EU célja egy olyan kapcsolat kialakítása, amely mindkét fél számára előnyös, de nem sérti az alapvető jogokat és a tisztességes piaci versenyt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása