A brüsszeli uniós csúcstalálkozó csütörtökön indult első napja a vártnál jóval hosszabbra nyúlt, és az estére tervezett sajtótájékoztatót is törölték. A program elhúzódásának fő okai között a szén-dioxid-kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének (ETS) kiterjesztéséről szóló vita, valamint a 2028-ban induló többéves uniós költségvetés körüli nézeteltérések szerepeltek. A Politico és az Euronews beszámolói szerint egy hat tagállami vezetőből álló csoport, köztük Orbán Péter magyar miniszterelnök, igyekezett késleltetni az ETS rendszer lakóépületekre és közúti járművekre történő kiterjesztését.
A csúcstalálkozó első napján a vita középpontjában az ETS rendszer kiterjesztésének halasztása állt. A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) vezetői, Giorgia Meloni olasz és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel együtt, szorgalmazták a 2028-ra tervezett bevezetés elhalasztását. A Politico szerint ez a téma önmagában három órán át tartó vitát generált az állam- és kormányfők között.
Az Euronews az uniós költségvetés körüli vitákat is a sajtótájékoztató törlésének okaként említette, míg a Politico inkább az ETS kérdését hangsúlyozta. Az esti sajtótájékoztatót először elhalasztották, majd teljesen törölték, ami bár nem példa nélküli egy kétnapos csúcs első napján, de a végkövetkeztetések lezárt részleteinek hiánya is jelzi a megállapodás nehézségeit. Megerősítették, hogy november végén egy további, informális találkozón felül egy újabb csúcstalálkozóra kerül sor, amelynek célja a költségvetési kérdések rendezése.
Az ETS rendszer a „szennyező fizet” elv alapján működik, ahol a kibocsátóknak egységeket kell vásárolniuk a szén-dioxid-kibocsátásuk után. Ezek az egységek adhatók és vehetők, árát a kereslet és kínálat határozza meg, ösztönözve ezzel a kibocsátás csökkentését és a zöld beruházásokat. A tagállami kormányok az ebből származó bevételeket emissziócsökkentő fejlesztésekbe forgatják vissza. A rendszer 2028-ban történő kiterjesztését a lakóépületekre és közúti járművekre tavaly már egy évvel elhalasztották a tagállami miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament megállapodása alapján.
A mostani halasztási kísérlet mögött a Visegrádi Négyek régóta fennálló aggodalmai állnak. Andrej Babiš volt cseh kormányfő rendszeresen bírálta az ETS-t, és a V4-ek júniusi gödöllői csúcstalálkozóján is téma volt a szorosabb együttműködés keretében. A lengyel TVP World szerint a V4-ek a szerdai találkozójukon egyeztek meg az ETS kiterjesztése elleni közös fellépésről. Az Euronews egyik forrása szerint a halasztást soha nem fogják egyhangúlag támogatni, és a jogszabályok módosításához szükséges minősített többség hiánya miatt a csúcsvezetők szintjén próbáltak beavatkozni.
Az ETS kiterjesztésének vitája rávilágít az éghajlatvédelmi célok és a tagállamok gazdasági terhelésével kapcsolatos aggodalmak közötti feszültségre. A rendszer lakóépületekre és közúti járművekre való kiterjesztése jelentős költségeket róhat a háztartásokra és a vállalkozásokra, ami egyes tagállamok számára elfogadhatatlan. A vita elhúzódása és a sajtótájékoztató törlése azt mutatja, hogy az EU-n belül komoly nézeteltérések vannak a klímapolitika és a gazdasági stabilitás egyensúlyának megteremtésében.
A többéves költségvetésről szóló tárgyalások szintén kritikusak az EU jövője szempontjából, hiszen ez határozza meg a közösség prioritásait és finanszírozási kereteit a következő évekre. A decemberre kitűzött megállapodási határidővel kapcsolatban Orbán Péter is szkeptikusan nyilatkozott, utalva a novemberi spanyol választásokra és az ebből fakadó körülményekre. Az extra novemberi csúcstalálkozó szükségessége aláhúzza a költségvetési kérdések összetettségét és a tagállamok közötti konszenzus elérésének nehézségeit.
A csúcstalálkozó pénteken folytatódik, ahol az első napirendi pont Ukrajna és Volodimir Zelenszkij meghallgatása lesz, aki csütörtökön délután érkezett Brüsszelbe és több kétoldalú találkozón vett részt. Orbán Péterrel is találkozik pénteken reggel. A csúcson emellett szó esett a 2027-ig tartó jogalkotási ütemtervről, amely a közös piac teljesebbé tételét célozza, valamint az energiaárakról és a kereskedelemről, különös tekintettel Kína túlsúlyára.
Az Európai Bizottság a múlt héten politikai megállapodást kötött a kínai kormánnyal a kiegyensúlyozatlan kereskedelem kezelésére. A napirend végére hagyták az uniós bővítés és a belső reformok vitáját. A november végére tervezett póttalálkozó kulcsfontosságú lesz a költségvetési patthelyzet feloldásában, mivel a decemberi határidő egyre közeledik, és a tagállamok közötti konszenzus elérése továbbra is nagy kihívást jelent.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása