Az Európai Unió kedden fontos lépéseket tett a bővítési folyamatban, kormányközi konferenciákat tartva három tagjelölt országgal Luxembourgban. Ukrajnával és Moldovával két-két csatlakozási klasztert nyitottak meg, míg Albániával egy fejezetet zártak le. Ez a fejlemény az uniós joganyag átvételének és a csatlakozási tárgyalások előrehaladásának új szakaszát jelenti a szóban forgó államok számára.
Luxembourgban rendezték meg az uniós kormányközi konferenciákat, ahol az EU három tagjelölt országgal, Albániával, Moldovával és Ukrajnával tárgyalt. A csatlakozási folyamat során a jelölteknek az uniós joganyagot, az úgynevezett acquis-t kell átvenniük, amely több mint harminc fejezetre oszlik, hat klaszterbe rendezve. Ezen fejezetek megnyitása és lezárása egyhangú tagállami döntést igényel.
Albánia esetében egy fejezetet, a vállalkozás- és iparpolitikait zárták le, ami azt jelenti, hogy az ország ezen a területen már megfelelően átvette az uniós jogszabályokat. Moldovával és Ukrajnával két-két klasztert nyitottak meg, nevezetesen a belső piacit és a versenyképességit. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megkezdjék az ide tartozó uniós jogszabályok bevezetését és betartatását, miközben mindkét fél tárgyalhat esetleges kivételekről vagy átmeneti időszakokról.
A Moldovával és Ukrajnával tartott események csak azután kerültek az uniós kormányok naptárába, hogy az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását is biztosító törvényt. Ez a jogszabály elfogadása kulcsfontosságú feltétele volt a tárgyalások hivatalos megkezdésének Ukrajna esetében.
Ukrajna csatlakozási folyamatát jelentős diplomáciai egyeztetések kísérték, különösen Magyarország részéről. Az orosz invázió kezdetét követően, 2022-ben az akkori magyar kormány még sürgette a tárgyalások megkezdését Ukrajnával, később azonban vonakodott és blokkolta a folyamatot. Ukrajnát 2023-ban nyilvánították tagjelöltté, amihez egyhangú döntés szükséges volt.
Ezt követően az Orbán-kormány beleegyezett az EU tárgyalási keretébe, amelybe 11 pontot illesztettek be a kisebbségi jogok védelmére vonatkozóan. Ennek ellenére Magyarország blokkolta az első fejezetcsoport megnyitását, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna már készen állt erre. Az első klasztert végül idén júniusban nyitották meg, miután az ukrán és az új magyar kormány megállapodott a kárpátaljai magyarok jogainak védelméről, amit köztes mérföldkőként rögzítettek.
A második fejezetcsoportról szóló tárgyalások júliusban kezdődtek. Szeptemberben a magyar kormány ismét blokkolta az összes fejezetcsoport megnyitását, majd azt is, hogy csak két klaszterrel kezdjék meg a munkát. A kisebbségi megállapodás körüli viták állhattak a háttérben, ami tovább bonyolította a tárgyalási folyamatot.
Az uniós csatlakozási tárgyalások előrehaladása kulcsfontosságú a tagjelölt országok számára, mivel az uniós joganyag átvétele és a reformok végrehajtása hosszú távon erősíti az intézményeket és a gazdaságot. Az Ukrajnával és Moldovával megnyitott klaszterek, különösen a belső piaci és a versenyképességi, alapvető fontosságúak az uniós gazdasági térbe való integráció szempontjából. Azonban az ukrán mezőgazdaság mérete és termelékenysége miatt az Európai Bizottság javaslatcsomagja „célzott intézkedéseket” vezetne be érzékeny agrártermékekre, amit az ukrán kormány elutasított, ami nehézségeket jelezhet a közös piaci klaszterben.
Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője fontos előrelépésnek nevezte az ukrán oktatási törvény elfogadását. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a jogszabály nem új jogokat ad, hanem régieket állít vissza, és a 11 pontból mindössze hatot valósít meg. További öt, például a jelképek és a hivatalokban az anyanyelv használata, még megoldásra vár.
Az Európai Bizottság emellett egy egyszerűsített jogállamisági eljárást is bevezetne az új, 15 éven belül csatlakozott tagoknál. Felmerült a vétójog szűkítésének lehetősége is egy nagyobb EU-ban, bár ez utóbbihoz szintén egyhangú tagállami döntés szükséges.
Moldova és Ukrajna csatlakozási folyamata hivatalosan független egymástól, mégis gyakran együtt halad a két ország. A legutóbbi kormányközi konferenciáikat júliusban Albánia és Montenegró eseményeivel egy időben szervezték. Montenegró jelenleg a legközelebb áll az uniós csatlakozáshoz, hétfőn további három fejezetet zárt le, így már 21 fejezetnél tart, 28 kormányközi konferencia után.
Az Európai Bizottság várakozásai szerint Montenegró 2028-ban csatlakozhat az Unióhoz. Albánia ugyan az összes fejezetet megnyitotta, de a keddi fejleménnyel együtt is mindössze négyet zárt le. Moldova és Ukrajna egyetlen fejezettel sem végzett eddig, négy-négy kormányközi konferenciánál tartanak.
Az Európai Bizottság várhatóan október végén teszi közzé éves jelentéseit a tagjelölt országok előrehaladásáról, ami további iránymutatást adhat a csatlakozási folyamatok jövőjére vonatkozóan. A bővítés dinamikája továbbra is a tagállamok egyhangú döntésein és a jelöltek reformjainak ütemén múlik.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása