Az Európai Bizottság átfogó javaslatcsomagot terjesztett elő az Európai Unió bővítési folyamatának reformjára, amelynek célja a hatékonyság növelése és a jogállamisági elvek érvényesítésének megerősítése. A kedden bemutatott tervek között szerepel egy egyszerűsített jogállamisági eljárás bevezetése az újonnan csatlakozó tagállamok számára, valamint az egyhangú döntéshozatal felülvizsgálata bizonyos területeken.
A Bizottság javaslatai egy új, intézményi biztosítékot vezetnének be, amely a jelenlegi hetes cikkes eljárás egyszerűsített változata lenne. Ez az eljárás minősített többséggel hozna döntést az alapértékek megsértéséről, elkerülve ezzel az egy-két tagállam általi vétó lehetőségét. Az új mechanizmus a csatlakozástól számított legfeljebb 15 éven belül csatlakozott országokra vonatkozna, és akkor is elindítható lenne, ha egy kormány megsérti az őszinte együttműködés elvét.
Emellett a már létező hetes cikkes eljárást is megerősítenék időkeretekkel és utánkövetéssel, hogy hatékonyabbá váljon. A bővítési reformok részeként a tagjelölteknek stratégiai igazodást is megkövetelnének, és egy felügyeleti rendszert vezetnének be a csatlakozási szerződés aláírása és a tényleges tagság kezdete közé, amely végső esetben halasztási záradékot is tartalmazna.
A csatlakozási folyamatot fokozatosabbá tennék, de hangsúlyozták, hogy az uniós tagsághoz nem lesz pótlék, és az utat sem lehet levágni. A jelölteknél a csatlakozás előtt tesztelnék többek között a pénzügyek kezelését. Ukrajna mezőgazdasági mérete és termelékenysége miatt célzott intézkedéseket vezetnének be az érzékeny agrártermékekre. Továbbá, országokra szabott segítséget nyújtanának a jelölteknek, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez, amely a magyar kormány korábbi döntése miatt vált kötelezővé a jövőbeni tagok számára.
A javaslatok hátterében a jelenlegi jogállamisági eljárások tapasztalatai állnak, különösen a 2017-ben Lengyelország, majd 2018-ban Magyarország ellen indított hetes cikkes eljárások. Ezek az eljárások lassúnak és nehezen végrehajthatónak bizonyultak, mivel az alapértékek megsértésének megállapításához egyhangú döntésre van szükség a tagállamok részéről, ami lehetővé teszi a kölcsönös vétót.
Az Európai Unió Bírósága idén először mondta ki, hogy Magyarországon sérülnek azok az alapértékek, amelyeket a hetes cikkes eljárásnak kellene betartatnia. Ez a döntés rávilágított a jelenlegi rendszer hiányosságaira. Az uniós alapszerződésekben rögzített őszinte, jóhiszemű együttműködés elvének megsértése is többször felmerült a magyar kormány kapcsán, ami szintén hozzájárult a reformok szükségességéhez.
Az EU 2013 óta nem bővült, és a jelenlegi 27 tagállam mellett a döntéshozatali mechanizmusok, különösen az egyhangúságot igénylő területeken, egyre nehézkesebbé válnak. A bővítés kilátásai, különösen Montenegró és Albánia esetében, sürgetővé teszik a belső reformokat, hogy az Unió működőképes maradjon a jövőben is.
Ezek a reformok kulcsfontosságúak az EU jövőbeli működőképességének és hitelességének megőrzéséhez egy esetleges további bővítés során. Az egyszerűsített jogállamisági eljárás célja, hogy gyorsabb és hatékonyabb választ adjon az alapértékek megsértésére az új tagállamokban, megelőzve a jelenlegi, elhúzódó és eredménytelen folyamatokat.
A minősített többségre való áttérés vizsgálata a döntéshozatalban hozzájárulhat az Unió hatékonyságának növeléséhez, csökkentve az egyetlen tagállam általi blokkolás kockázatát. A fokozatosabb csatlakozási folyamat és a szigorúbb ellenőrzések biztosítják, hogy a tagjelöltek valóban felkészülten és az uniós értékekkel összhangban lépjenek be az Unióba, elkerülve a korábbi bővítések során felmerült problémákat.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kötelezővé tétele a jövőbeni tagok számára erősíti az uniós pénzek védelmét és a korrupció elleni küzdelmet. A reformok összességében azt a célt szolgálják, hogy az EU képes legyen befogadni új tagokat anélkül, hogy ez veszélyeztetné belső kohézióját és alapvető elveit.
Az Európai Bizottság elnökének várakozásai szerint Montenegró 2028-ban válhat taggá, és Albánia is éllovasként szerepel a bővítési folyamatban. Ukrajnával és Moldovával azonban még csak a kezdeti szakaszban tartanak a csatlakozási tárgyalások, és a magyar kormány blokkolja a haladást bizonyos fejezetcsoportoknál.
Marta Kos bővítési biztos október végén külön ütemterveket mutat be Albániáról, Moldováról, Montenegróról és Ukrajnáról. Az új tervek várhatóan először a Montenegróval kötött csatlakozási szerződésben jelennek meg. Fontos megkülönböztetni az EU-tagságot a társult tagságtól, amely nem európai országok számára kínál szorosabb együttműködést, de nem jelenti a teljes jogú tagság előszobáját.
A javaslatcsomag célja, hogy az EU felkészülten nézzen szembe a jövőbeli bővítések kihívásaival, biztosítva, hogy az új tagállamok integrációja zökkenőmentes legyen, és az Unió megőrizze működőképességét és alapvető értékeit egy nagyobb taglétszám mellett is.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása