A rendkívüli nyári meleg és az aszályos időszakok gyakorisága ismét aggodalmakat keltett az élelmiszerárak jövőbeli alakulásával kapcsolatban. Az Erste elemzése szerint azonban a félelmek alaptalanok, és egyelőre nem valószínű az árak egekbe szökése. A globális élelmiszerpiacon tapasztalható túlkínálat számos kulcsfontosságú termék esetében lefelé húzza a nemzetközi árakat, ami mérsékli a hazai árszint emelkedését is.
Az elmúlt évek magas élelmiszer-inflációja után a magyar piac új szakaszba lépett, ahol az áremelkedés üteme lassult, sőt, egyre több termék ára csökkent éves összevetésben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júliusi adatai szerint az élelmiszerek fogyasztói ára éves alapon 1,1 százalékkal mérséklődött, míg a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,4 százalékos csökkenést mutatott.
Több alapvető élelmiszer esetében jelentős áresést regisztráltak: a vaj és vajkrém 14,1 százalékkal, a sertéshús 13,1 százalékkal, a sajt 9,5 százalékkal, a friss zöldségek 9,2 százalékkal, a tej pedig 7 százalékkal került kevesebbe, mint tavaly júliusban. Azonban nem minden termék ára mozgott lefelé; az étolaj például 3,8 százalékkal drágult. Az év első felében a mezőgazdasági árak 10,6 százalékkal, az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai pedig 0,3 százalékkal csökkentek, miközben az élelmiszerek fogyasztói árindexe még 0,6 százalékos emelkedést mutatott.
Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője kiemelte, hogy a jelenlegi folyamatok hátterében elsősorban a globális kínálat bősége áll. Számos kulcsfontosságú mezőgazdasági termék, mint például a kalászos gabonafélék, a szója, a sertéshús és a tej esetében túlkínálat alakult ki a világpiacon. Ez a helyzet nyomás alatt tartja a nemzetközi árakat, és közvetetten befolyásolja a magyar piacot is.
Magyarország agráriuma szorosan integrálódik a nemzetközi piacba, az élelmiszerimport aránya megközelítőleg 30 százalék. Emiatt a globális árak gyakran erősebben befolyásolják a hazai árszintet, mint az adott évi magyar termés mennyisége. Például a gabonaféléknél a párizsi és chicagói árutőzsdék jegyzései, míg a sertéshús esetében a németországi árak szolgálnak fontos referenciapontként. Ez magyarázza, hogy az idei aszály és a hazai terméskiesés miért nem vezet feltétlenül azonnali élelmiszerár-robbanáshoz, hiszen a világpiaci bőséges kínálatból importtal pótolható a hiány.
Az Erste előrejelzése szerint a második félévben Magyarországon csupán néhány termékkörben várható érdemi áremelkedés. A kukorica lehet az egyik ilyen kivétel, mivel a termés történelmi mélypontra süllyedhet, minőségi problémákkal kiegészülve, így éves átlagára meghaladhatja a tavalyi szintet. A kalászos gabonák esetében viszont még korlátozott áremelkedés mellett sem valószínű, hogy az éves átlagár magasabb lesz a tavalyinál, ami sok növénytermesztő számára veszteséges évet jelenthet.
A sertésárak az elmúlt hetekben már emelkedtek, de az Erste szerint egyelőre kevés az esély arra, hogy ez a drágulás önmagában kivezesse a szektort a veszteséges működésből; erre legkorábban jövő év elején nyílhat reális esély. A tejárak továbbra is mélyponton vannak, és bár szeptembertől elindulhat egy globális fordulat, az emelkedés mértéke várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy az idei agrárárak összességében ne húzzák le az ágazat kibocsátási értékét.
Rövid távon tehát a globális kínálati helyzet és a nemzetközi árak lényegesebbek a magyar fogyasztók számára, mint a hazai termés alakulása. Ez a tényező segít stabilizálni az élelmiszerárakat, még akkor is, ha a hazai mezőgazdaságot kihívások érik.
Bár rövid távon a globális piac enyhíti az aszály hatásait, az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségeknek komoly hosszú távú gazdasági következményei lehetnek. A hőség és a csapadékhiány rávilágít a magyar mezőgazdaság alkalmazkodóképességének korlátaira. Amennyiben az aszályos időszakok rendszeressé válnak, az tartósan visszafoghatja a terméshozamokat és növelheti a gazdálkodók költségeit.
Magyarország különösen kitett az ilyen jelenségeknek, ezért egyre nagyobb jelentősége van a vízgazdálkodás fejlesztésének. Emellett kulcsfontosságúvá válik az időjárási szélsőségekhez jobban alkalmazkodó növénytermesztési módszerek bevezetése és a technológiai beruházások ösztönzése. Ezek az intézkedések elengedhetetlenek a hazai agrárium fenntarthatóságának biztosításához a változó klímában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása