Az Európai Parlament (EP) Igazságügyi szakbizottsága október végén Magyarországra látogat, azonban a képviselőcsoportok széles többsége elutasította a fideszes politikusok fogva tartási körülményeinek vizsgálatára vonatkozó kérést. A részben fideszes alapítású Patrióták Európáért (PfE) frakció kezdeményezte, hogy a misszió látogasson el Hankó Balázshoz, Seszták Miklóshoz és Bús Balázshoz. Ez a döntés azt jelenti, hogy a delegáció programja nem tartalmaz majd börtönlátogatásokat, annak ellenére, hogy a PfE frakció ezt indítványozta.
Az EUrologus értesülései szerint az EP frakcióinak többsége nem fogadta el a PfE javaslatát. László András fideszes EP-képviselő korábban bejelentette, hogy az október végi misszióval vizsgáltatná a volt kormánypárti politikusok helyzetét. Véleménye szerint az ellenük hozott intézkedések aránytalanok, csökkentik az ellenzéki szavazók parlamenti képviseletét, és az ellenzék megfélemlítését, valamint ellehetetlenítését szolgálják.
László András kiemelte, hogy „Magyarországon visszatért az önkény”, és fontosnak tartotta, hogy a küldöttség is szembesüljön a kibontakozó önkénnyel és leszámolásokkal. Azonban az EUrologus EP-forrásokból úgy értesült, hogy a különböző politikai frakciók egyeztették a küldöttség programját, és abban nem szerepel börtönlátogatás. A PfE konkrétan olyan fogva tartási intézmények meglátogatását indítványozta, ahol korábbi Fidesz-politikusokat tartanak fogva, de ezt a politikai frakciók széles többsége elutasította.
A missziót várhatóan Tineke Strik vezeti majd, és az EUrologus információi szerint hatan érkeznek a delegációval, köztük László András is. A PfE őt jelölte a küldöttségbe, annak ellenére, hogy a szakbizottság tavalyi budapesti látogatásán a frakció nem delegált képviselőt. Strik akkor úgy nyilatkozott, hogy a csoport döntött a részvétel kihagyásáról.
A korábbi látogatások során a magyar kormány hozzáállása ellenséges volt, ahogy azt Tineke Strik is megerősítette. Michał Wawrykiewicz lengyel néppárti képviselő is panaszkodott a hatóságok „nagyon agresszív megközelítésére” és durva viselkedésére. A liberális Sophie Wilmès szintén úgy érezte, hogy agresszív retorikával találkoztak a látogatás során.
Zsigmond Barna Pál akkori államtitkár „újabb támadásnak Magyarország ellen” minősítette a küldöttség látogatását. Állítása szerint a delegáció programja elfogult volt, mivel több tucat „Soros-szervezettel” egyeztettek, miközben a jobboldali frakciókat bojkottálták. Azt is állította, hogy „Brüsszel Péter és Kollár Kinga” hívta őket Budapestre, hogy „lejárassák hazánkat” egy „Brüsszel-TISZA paktum akció” keretében, holott az uniós szakbizottságok rendszeresen küldenek hasonló missziókat a tagállamokba.
A Fidesz–KDNP-kormány korábbi hozzáállása is hasonló volt az uniós delegációkhoz. Például 2021-ben Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter „a magyar Molotov–Ribbentrop-paktum” támogatására érkezett küldöttségnek nevezte az igazságügyi szakbizottság tagjait. Ezek az esetek a magyar kormány és az uniós intézmények közötti feszültségeket mutatják.
A szóban forgó volt Fidesz-politikusok, Bús Balázs és Hankó Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) botrányával összefüggésben kerültek letartóztatásra. Bús Balázs az NKA volt alelnöke, Hankó Balázs pedig korábbi kulturális és innovációs miniszter. Hankót azzal gyanúsítják, hogy több száz olyan támogatás kiosztásában vett részt, amelyek valójában a Fidesz kampányát vagy a kedvezményezettek magánéletét finanszírozták.
Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési minisztert a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel gyanúsítja. A volt kormánypártok a múlt héten levélben panaszkodtak az EP-képviselőknek és az Európai Bizottságnak Hankóék ügyében. A börtönlátogatás elutasítása rávilágít az EP frakciói közötti eltérő prioritásokra és arra, hogy a többség nem tartotta indokoltnak a PfE kérését.
Az Igazságügyi szakbizottság látogatása után nem sokkal, november elején az EP Költségvetési Ellenőrző Szaktestülete is Magyarországra utazik. Ez a delegáció az uniós források felhasználásának körülményeire kíváncsi, ami egy másik fontos terület az EU és Magyarország közötti kapcsolatokban. Az EUrologus nem közölte, hogy melyik frakció kit delegálna ebbe a küldöttségbe.
A Költségvetési Ellenőrző Szaktestületben azonban három magyar állandó tag is ül: Deutsch Tamás (Fidesz), Kollár Kinga (Tisza Párt) és Molnár Csaba (DK). Ez a testület sem először érkezik Magyarországra; legutóbb 2023-ban jártak itt, és 2017-ben Felcsúton is tettek egy kisvonatos kirándulást. A folyamatos uniós ellenőrzések és látogatások jelzik az uniós források felhasználásával kapcsolatos aggodalmakat és a tagállami elszámoltathatóság fontosságát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása