Az Európai Parlament (EP) a közelmúltban éles elítélést fogalmazott meg Grúzia, Azerbajdzsán és Irán emberi jogi helyzetével és demokratikus visszaesésével kapcsolatban. Grúzia kormányának szóló kulcsfontosságú üzenetükben hangsúlyozták, hogy az ellenzéki pártok betiltására irányuló bármilyen kísérlet súlyosan akadályozná az ország Európai Unió felé vezető útját. Az EP megerősítette, hogy rendíthetetlenül támogatja a grúz nép törekvéseit az EU-val való szorosabb kapcsolatokra.
Az Európai Parlament csütörtökön olyan állásfoglalásokat fogadott el, amelyek kritikusan értékelték e három ország kormányainak intézkedéseit. Grúzia esetében az EP-képviselők kifejezetten elítélték a politikai ellenfelek elhallgattatására irányuló kísérleteket jogi eszközökkel és intézményi manipulációval. Egyértelműen kijelentették, hogy az ilyen lépések alapvetően összeegyeztethetetlenek a demokratikus elvekkel, és lehetetlenné tennék az uniós csatlakozás felé tett bármilyen előrelépést. Az állásfoglalás azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte valamennyi politikai fogoly, köztük Miheil Szaakasvili volt elnök és Mzia Amaglobeli, az EP Szaharov-díjának tavalyi kitüntetettje, valamint a békés tüntetők számára.
Az EP emellett elégedetlenségét fejezte ki az uniós intézmények és tagállamok vélt tétlenségével kapcsolatban, miközözben az emberi jogi helyzet romlik. A parlamenti képviselők megismételték a célzott szankciók iránti igényüket azon személyek ellen, akiket a demokratikus visszaesésért, az erőszakos elnyomásért és a politikai üldöztetésért felelősnek tartanak. Ebben a kontextusban konkrétan megemlítették Bidzina Ivanishvili milliárdost, Irakli Kobakhidze miniszterelnököt, Shalva Papuashvili parlamenti elnököt és Kakha Kaladze tbiliszi polgármestert.
Hasonló figyelmeztetést küldtek Azerbajdzsánnak is. Az EP kikötötte, hogy az országgal kötendő bármilyen jövőbeli partnerségi megállapodás feltétele az emberi jogi helyzet érezhető javulása, különös tekintettel a politikai foglyok szabadon bocsátására. Bár üdvözölték Gubad Ibadoghlu korrupcióellenes aktivista szabadon engedését európai orvosi kezelésre, az állásfoglalás az ellene indított eljárás teljes leállítását sürgette. Az EP azonnali szabadon bocsátását követelte újságírók és egy ellenzéki párt vezetője számára is, elítélve a civil szervezetek és a média elleni visszaéléseket, és szankciós javaslatot tett a demokratikus értékek betartatásáért.
Irán esetében az EP állásfoglalása elítélte az idei példátlan állami erőszakot a saját lakossága ellen, beleértve az emberi jogi aktivisták és újságírók elleni támadásokat, a nők jogi diszkriminációját, valamint a tüntetők kínzásokkal kicsikart vallomásokra alapuló elítélését. Az EP-képviselők a halálbüntetés eltörlését szorgalmazták, és aggodalmukat fejezték ki a vallási és etnikai kisebbségek helyzete miatt. Javasolták a „nemi apartheid” emberiség elleni bűncselekménynek minősítését, és további szankciókat követeltek. Mindhárom állásfoglalást jelentős többséggel fogadták el.
Az EP határozott álláspontja az Európai Unión belüli folyamatos aggodalmakat tükrözi a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban a keleti szomszédságban és azon túl. Az állásfoglalások nem kötelező érvényűek, de egyértelmű politikai jelzést küldenek az EU törvényhozó testületétől. A célzott szankciók hangsúlyozása bizonyos személyek ellen Grúziában a demokratikus normák vélt eróziójával kapcsolatos növekvő frusztrációt jelzi egy olyan országban, amely erősen kifejezte az EU-integráció iránti vágyát.
A Szaharov-díj kitüntetettjeinek és jelöltjeinek említése aláhúzza az EP következetes összpontosítását az emberi jogi jogsértések egyedi eseteire. A politikai foglyok szabadon bocsátására irányuló felhívások mindhárom országban visszatérő témát jelentenek az EP emberi jogi napirendjén, tükrözve a szólásszabadság és a politikai részvétel iránti alapvető elkötelezettséget. Az uniós intézmények vélt tétlenségének kritikája belső vitát sugall az EU-n belül a jelenlegi külpolitikai eszközök hatékonyságáról a demokratikus értékek előmozdításában.
Ezek az állásfoglalások azért jelentősek, mert megfogalmazzák az Európai Parlament kollektív álláspontját a kritikus emberi jogi és demokrácia kérdésekben, közvetlenül befolyásolva az EU külpolitikai diskurzusát. Grúzia számára az ellenzéki pártok betiltása esetén az uniós csatlakozás lehetetlenségére vonatkozó figyelmeztetés közvetlen és egyértelmű üzenet a tagság alapvető követelményeiről. Ez kiemeli, hogy a demokratikus pluralizmus nem tárgyalható az aspiráns tagállamok számára.
A célzott szankciók követelése magas rangú grúz, azerbajdzsáni és iráni tisztviselők ellen elmozdulást mutat az emberi jogi visszaélések és a demokratikus hanyatlás személyre szabottabb elszámoltathatósága felé. Ez a megközelítés közvetlenül a döntéshozókra kíván nyomást gyakorolni, ahelyett, hogy szélesebb körű intézkedéseket vezetne be, amelyek kárt okozhatnak a lakosságnak. Az állásfoglalások emellett felhatalmazzák a civil társadalmat és a demokráciapárti mozgalmakat ezekben az országokban azáltal, hogy nemzetközi támogatást jeleznek küzdelmeikhez.
Az alkalmazott erős megfogalmazás, különösen az iráni „nemi apartheid” és bizonyos cselekedetek „emberiség elleni bűncselekménynek” minősítése, az EP-n belüli növekvő sürgősséget tükrözi a súlyos emberi jogi jogsértések erőteljesebb kezelésére. Ezek az állásfoglalások, bár jogilag nem kötelezőek, jelentős politikai súlyt képviselnek, és befolyásolhatják az Európai Bizottság és a Tanács külpolitikai döntéseit, potenciálisan konkrét intézkedésekhez vezetve.
Ezen állásfoglalások közvetlen következménye egyértelmű diplomáciai jelzés Grúzia, Azerbajdzsán és Irán kormányainak az EU elvárásairól és vörös vonalairól. Grúzia számára a demokratikus visszaesés folytatása, különösen az ellenzéki pártok betiltása, valószínűleg az uniós integrációs folyamat leállásához vezetne, potenciálisan veszélyeztetve tagjelölti státuszát. Ennek jelentős hosszú távú következményei lehetnek az ország geopolitikai irányultságára és gazdasági fejlődésére nézve.
Azerbajdzsánban az emberi jogi helyzet javítása, különösen a politikai foglyok szabadon bocsátása, mostantól kifejezetten az EU-val kötendő jövőbeli partnerségi megállapodások kilátásaihoz kapcsolódik. Ez közvetlen ösztönzést teremt az azerbajdzsáni kormány számára az EP aggodalmainak kezelésére. Irán esetében az állásfoglalások utat nyitnak a további szankciók és a fokozott nemzetközi nyomás előtt, különösen, ha az emberi jogi helyzet továbbra is romlik.
Az állásfoglalások az EU belső dinamikáját is tükrözik, a magyar EP-képviselők eltérő szavazási mintázatot mutattak. Míg a Tisza és a DK képviselői támogatták az összes állásfoglalást, egy Mi Hazánk-os EP-képviselő Grúzia esetében nemmel szavazott, Irán és Azerbajdzsán esetében pedig tartózkodott. A Fidesz–KDNP-ből származó EP-képviselők – korábbi emberi jogi kérdésekben tanúsított magatartásukkal összhangban – nem adtak le voksot. Ez rávilágít az Európai Parlamenten és tagállamain belüli sokszínű politikai tájra a külpolitika és az emberi jogok tekintetében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása