Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) független vizsgálata „alapos okot” talált arra, hogy feltételezze, az Egyesült Államok háborús bűncselekményeket követett el Iránban, válogatás nélküli légicsapások indításával. A jelentés két februári amerikai támadást elemzett, amelyek civilek halálát és polgári célpontok károsodását okozták. Az egyik legtragikusabb eset egy iráni lányiskola elleni légicsapás volt, ahol a beszámolók szerint legalább 120 gyermek vesztette életét.
Az ENSZ szeptember 17-én közzétett jelentése két konkrét amerikai légicsapást vizsgált. Az iráni hatóságok szerint a háború első napján Minab városában egy lányiskolát ért találat, melynek következtében legalább 160 ember halt meg. A hivatalos iráni adatok szerint az áldozatok között legalább 120 gyermek, valamint 26 tanár és szülő volt. Nem sokkal később Lamerd városában egy sportcentrumot és lakóövezetet ért légicsapás, melyben az ENSZ beszámolója szerint 22 civil vesztette életét.
A minabi leányiskolát ért támadásról már az előzetes vizsgálatok is megállapították, hogy az Egyesült Államok indíthatta. A bizonyítékok alapján egy nagy pontosságú amerikai Tomahawk robotrepülőgép rombolta le az épületet. Az ENSZ nyomozói műholdfelvételek, fényképek és videók segítségével rekonstruálták a támadásokat. Emellett megbízható szervezeteket és szakembereket hallgattak meg, valamint több tucat interjút készítettek Iránban és Iránon kívül. Az iráni kormány azonban nem engedélyezte a nyomozók belépését az országba, és az ENSZ információkéréseinek csupán egynegyedére válaszolt. Az amerikai és izraeli kormánytisztviselők sem reagáltak a találkozókérelmekre.
Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) információi alapján választották ki az iráni célpontokat, melyeket az iráni háborút levezénylő amerikai parancsnokság, a Centcom használt. A DIA katonai célpontként jelölte meg az iskolaépületet is, amely az iráni Forradalmi Gárda egy bázisából lett leválasztva valamikor 2013 és 2016 között. Műholdfelvételek tanúsága szerint 2016-ban már kerítéssel választották le az iskolát a bázisról, és külön bejáratot is kapott. Egy 2025-ös felvételen pedig az látszott, hogy az iskola udvarán emberek csoportja játszik egy labdajátékra kialakított területen, ami polgári használatra utal.
Az ENSZ-jelentés kiemeli, hogy „semmilyen információ nem utal arra, hogy az iskolát abban az időben katonai célokra használták volna”. Az Egyesült Államok nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy minden tőle telhetőt megtegyen annak ellenőrzése érdekében, hogy az épület valóban katonai célpont volt-e. Amerikai sajtóbeszámolók szerint a DIA elavult adatok alapján adta meg a célpontot, és akár mesterséges intelligenciát használó rendszerek is hibázhattak. Az amerikai honvédelmi minisztérium nem kívánta kommentálni az ENSZ-jelentést, arra hivatkozva, hogy saját nyomozásuk még zajlik.
Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője szerint a Trump-kormány nem tartja hitelesnek a jelentést, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok 2025 februárjában, Trump hivatalba lépése után alig néhány héttel kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Az amerikai vizsgálat első két fázisa lezajlott, de a harmadik szakaszt, amelyben a DIA a műholdfelvételeket és hírszerzési információkat elemezné, a Pentagon azóta sem rendelte el. Egy másik, a légicsapásban részt vevő katonákat meghallgató vizsgálat eredményeit a Centcom titkosította, melyről csak néhány parancsnok értesülhetett.
Az ENSZ-jelentés megállapításai súlyos kérdéseket vetnek fel a nemzetközi humanitárius jog betartásával kapcsolatban. A válogatás nélküli támadások, amelyek polgári célpontokat és civileket érintenek, a genfi egyezmények és a nemzetközi büntetőjog értelmében háborús bűncselekménynek minősülhetnek. Az Egyesült Államoknak, mint katonai nagyhatalomnak, különös felelőssége van a célpontok gondos ellenőrzésében és a civil áldozatok elkerülésében. A jelentés rávilágít arra, hogy a hírszerzési adatok pontatlansága vagy elavultsága milyen tragikus következményekkel járhat.
A nyomozás során tapasztalt együttműködési hiány mind Irán, mind az Egyesült Államok részéről aláássa a nemzetközi közösség azon törekvéseit, hogy felelősségre vonja a háborús bűncselekmények elkövetőit. Az amerikai kormányzatnak a jelentés hitelességét megkérdőjelező álláspontja és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából való korábbi kilépése tovább bonyolítja az ügyet. Az amerikai belső vizsgálatok elhúzódása és eredményeinek titkosítása szintén akadályozza az átláthatóságot és az igazságszolgáltatást.
Az ENSZ-jelentést az Emberi Jogi Tanács elé terjesztik, ahol további tárgyalásokra és esetleges intézkedésekre kerülhet sor. Az ügy nemzetközi visszhangja és a feltételezett háborús bűncselekmények kivizsgálása kulcsfontosságú a nemzetközi jogrend fenntartása szempontjából. A jelentés azonban nem csak az amerikai légicsapásokat vizsgálta, hanem kitért az iráni kormány 2025-ös és 2026-os kormányellenes tüntetések elleni fellépésére is.
Az ENSZ nyomozói megállapították, hogy a brutális rendőri és katonai fellépés során több ezer ember vesztette életét, a letartóztatottakat megkínozták, és sokan a családjaik értesítése nélkül „eltűntek”. Ezeket a „súlyos jogsértéseket emberiség elleni bűncselekményeknek” minősítették. Az iráni kormány megtorló magatartását a jelentés „a civilek ellen irányuló széles körű és szisztematikus támadásnak” nevezi. Az iráni külügyminisztérium nem reagált a CNN megkeresésére ebben az ügyben. Ez a kettős megállapítás rávilágít a régióban zajló konfliktusok összetettségére és a civil lakosság szenvedésére mindkét oldalon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása