A The Atlantic magazin forrásai szerint egy példátlan, nagyszabású haditervet terjesztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elé, amely a háború lezárását célozta. A javaslat lényege az volt, hogy mesterséges intelligenciával felszerelt drónok tömeges bevetésével bénítsák meg a moszkvai repülőtereket. Azonban a tervet rendkívül kockázatosnak ítélték, és végül nem valósult meg.
A kidolgozott koncepció értelmében éjszakánként akár ezer darab, kisméretű és olcsó, mesterséges intelligencia által irányított drónt indítottak volna Moszkva és környékének repülőterei ellen. A művelet célja a polgári légiközlekedés tartós megbénítása volt a régióban. Az autonóm drónok képesek lettek volna emberi beavatkozás nélkül, önállóan azonosítani és megsemmisíteni célpontjaikat.
Ez a fajta, ekkora léptékű, autonóm drónrendszer éles hadműveletben még soha nem került bevetésre. A művelet az M&Ms fedőnevet kapta, ami a bevetéshez szükséges nagyszámú, apró és egyforma drónra utalt. A stratégia mögött az a megfontolás állt, hogy a moszkvai légikikötők működésének leállítása elsősorban az orosz elitet érintené érzékenyen.
Az ukrán elnök komoly aggályokat fogalmazott meg, amikor a tervet az év elején elé terjesztették. Fő félelme az volt, hogy a drónok tévedésből polgári repülőgépeket is eltalálhatnak, ami a nemzetközi közvélemény szemében kalózkodásnak minősítené az ukrán akciót. A terv kidolgozói több lehetséges megoldást is javasoltak, például a légitársaságok előzetes figyelmeztetését, hogy vonják ki gépeiket az orosz repülőterekről.
Zelenszkij elnök a fenntartásai ellenére engedélyezte a felkészülés folytatását tavasszal és kora nyáron. A művelet szellemi atyja Mihajlo Fedorov védelmi miniszter volt, aki az ukrán katonai drónprogram megalkotójaként ismert. Fedorov az év jelentős részét a terv kidolgozásával töltötte, még a legközelebbi munkatársai előtt is titokban tartva azt.
Ő szervezte meg az MI-alapú vezérlőrendszert fejlesztő programozócsapatot, és európai szövetségesektől szerzett forrásokat az autonóm drónok tömeggyártásához. A hadművelet előkészítését azonban júliusban leállították, amikor Zelenszkij váratlanul menesztette Fedorovot. Az elnöki hivatal egyik névtelenséget kérő tisztviselője később tagadta a terv létezését, teljes képtelenségnek nevezve azt.
Ukrajna régóta törekszik az orosz repülőterek működésének megzavarására, és dróncsapásai időnként rövid időre el is érik ezt a célt. Azonban az ország jelenleg nem rendelkezik olyan nagy hatótávolságú fegyverekkel, amelyek kellően pontosak lennének ahhoz, hogy ne jelentsenek indokolatlan kockázatot a polgári lakosságra. Ez a korlátozás jelentősen befolyásolja az ukrán hadműveletek tervezését és kivitelezését.
A javasolt M&Ms művelet egy új, technológiailag fejlettebb megközelítést képviselt volna ebben a törekvésben. A mesterséges intelligencia által vezérelt drónok alkalmazása egy olyan módszer, amelyet eddig még nem teszteltek háborús körülmények között ilyen nagy léptékben. Ez a technológiai ugrás potenciálisan új lehetőségeket nyithatott volna meg az ukrán haderő számára, miközben jelentős etikai és biztonsági kérdéseket is felvetett.
A terv jelentősége abban rejlett, hogy a moszkvai repülőterek megbénítása elsősorban az orosz elitet érintette volna érzékenyen. A nyugati szankciók következtében jelenleg is csak korlátozott számú légitársaság, mint például a Turkish Airlines és az Emirates, indít járatokat Moszkvába. Ezeket a járatokat jellemzően a tehetős oroszok veszik igénybe, akik Isztambulon és Dubajon keresztül utaznak.
Amennyiben ezek a járatok is leállnának, az oligarchák és a Putyin-hű elitcsoportok jelentős nyomás alá kerülhetnének. Ez a nyomásgyakorlás potenciálisan arra ösztönözhette volna őket, hogy befolyásukkal élve sürgessék az orosz elnöknél a béketárgyalások megkezdését. A stratégia tehát nem közvetlen katonai, hanem gazdasági és politikai nyomásgyakorláson alapult, az orosz vezetés belső köreinek meggyengítésére fókuszálva.
A terv elvetése rávilágít az ukrán vezetés dilemmájára a háborús stratégiák megválasztásában. Egyrészt fennáll a kísértés, hogy innovatív, akár példátlan módszereket alkalmazzanak a háború mielőbbi lezárása érdekében. Másrészt azonban figyelembe kell venni a nemzetközi jogot, a polgári lakosság biztonságát és a nemzetközi közvélemény reakcióját, amelyek komolyan befolyásolhatják Ukrajna támogatottságát.
A javasolt M&Ms művelet elvetése ellenére az események rámutatnak a mesterséges intelligencia és az autonóm drónok növekvő szerepére a modern hadviselésben. Bár ezt a konkrét tervet túl kockázatosnak ítélték, a technológia fejlődése valószínűleg továbbra is új, eddig nem látott stratégiai lehetőségeket kínál majd a jövőben. A nemzetközi közösségnek és a hadviselő feleknek egyaránt fel kell készülniük az ilyen típusú technológiák etikai, jogi és biztonsági kihívásaira.
Az ukrán elnöki hivatal részéről érkező tagadás, miszerint a terv sosem létezett, további bizonytalanságot vet fel. Ez a hivatalos álláspont ellentmond a The Atlantic forrásainak, ami rávilágít a háborús idők információs hadviselésének összetettségére és a titkos műveletek körüli homályra. Az ilyen tagadások gyakoriak a katonai stratégiák és műveletek esetében, különösen, ha azok érzékeny politikai vagy etikai kérdéseket vetnek fel.
A Fedorov menesztése és a terv leállítása közötti időbeli egybeesés felveti a kérdést, hogy a miniszter eltávolítása közvetlenül összefüggött-e a kockázatos dróntervvel. Bár a forrás nem ad erre egyértelmű választ, az események láncolata arra utal, hogy a terv körüli aggodalmak és a vezetésen belüli nézeteltérések szerepet játszhattak a döntésben. Ez az eset is aláhúzza a háborús vezetés nehézségeit és a stratégiai döntések súlyát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása