Donald Trump amerikai elnök ismét sürgette az ukrajnai vezetőváltást, miután Volodimir Zelenszkij élesen bírálta egy amerikai-orosz dízelüzemanyag-megállapodást. A Newsweek elemzése szerint felmerülhet az elnökválasztás lehetősége, annak ellenére, hogy az ukrán alkotmány hadiállapot idején tiltja a voksolást. A közvélemény-kutatások és a lehetséges kihívók felmérése rávilágít a jelenlegi politikai helyzet összetettségére.
Trump elnök szombaton kijelentette, hogy Ukrajnának új elnököt kellene választania, megismételve korábbi felhívását a választások megtartására. Ezt a kijelentést Zelenszkij azon kritikája váltotta ki, amelyben "abszolút szörnyűnek" és "Putyinnak tett ajándéknak" nevezett egy megállapodást. Az egyezség értelmében az Egyesült Államok jelentős mennyiségű orosz dízelüzemanyaghoz juthat hozzá, ami az Iránnal vívott háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt megemelkedett üzemanyagárakra adott válasz volt.
Trump vasárnap energetikai tűzszünetet javasolt Oroszország és Ukrajna között, amely azonnali csapásleállítást irányzott elő az energetikai létesítmények ellen. Moszkva nem reagált a felvetésre, Kijev pedig jelezte, hogy betartja az egyezséget, amennyiben Oroszország is így tesz. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha azonban közölte, hogy Oroszország a bejelentést követően azonnal megsértette a tűzszünetet. Zelenszkij vasárnap kijelentette, Ukrajna kész választásokat tartani, amennyiben Oroszország beleegyezik egy 60 napos, átfogó tűzszünetbe.
Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma hivatalosan 2024 májusában járt le, azonban a hadiállapot miatt az elnökválasztások elmaradtak. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet októberi felmérése szerint az ukránok többsége úgy véli, hogy a jelenlegi államfőnek nem kellene újra indulnia. Ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka ellenzi, hogy a jelenlegi háborús helyzetben tartsanak választásokat.
Zelenszkij népszerűségét több tényező is megtépázta. A belső körét érintő korrupciós botrányok, valamint Mihajlo Fedorov korábbi védelmi miniszter menesztése körüli tiltakozások egyaránt hozzájárultak ehhez. Ezek az események befolyásolhatják a közvélemény Zelenszkijhez fűződő viszonyát egy esetleges jövőbeli választáson.
A Rating Group csütörtökön közzétett kutatása szerint egy esetleges elnökválasztáson Volodimir Zelenszkij közel 23 százalékos támogatottsággal számolhatna. Legnagyobb kihívója Valerij Zaluzsnij, az Egyesült Királyságban szolgáló korábbi főparancsnok lehet, aki több mint 20 százalékos szavazatarányt érhetne el. Fontos különbség, hogy a megkérdezettek 64 százaléka bízik Zaluzsnijban, szemben Zelenszkij 53 százalékával, bár Zaluzsnij egyelőre nem erősítette meg indulási szándékát.
Jenny Mathers, az Aberystwythi Egyetem nemzetközi politikai szakértője szerint a háború alatti szerepvállalás és annak megítélése kulcsfontosságú lesz a választók döntésében. Ebből a szempontból Mathers Zaluzsnijt tartja a legkedvezőbb helyzetben lévő jelöltnek. A további lehetséges jelöltek között szerepel Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés korábbi vezetője és Zelenszkij kabinetfőnöke, akiben a megkérdezettek 53 százaléka bízik, és mintegy 6,7 százalékuk szavazna rá.
Mihajlo Fedorov, a korábbi védelmi miniszter, akit menesztettek, a felmérés szerint 7,6 százalékos támogatottságot élvez. Mathers szerint Fedorov túljátszotta a szerepét az elbocsátása utáni nyilvános panaszaival. Petro Porosenko korábbi elnök, aki 2014 és 2019 között vezette az országot, jelenleg ellenzéki parlamenti képviselő. A szakértő őt tartja a legkevésbé esélyes jelöltek közé, különösen miután Zelenszkij nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szankciókat vetett ki ellene, befagyasztva vagyonát.
Az ukrán alkotmány értelmében hadiállapot idején nem tarthatók választások, ami komoly jogi akadályt jelent. Zelenszkij feltétele, miszerint egy 60 napos, átfogó tűzszünet esetén hajlandó lenne választásokat kiírni, egyelőre nem valósult meg. A közvélemény megosztottsága, miszerint sokan ellenzik a választásokat háború idején, de sokan nem szeretnék Zelenszkijt újra elnöknek, bonyolult helyzetet teremt.
A potenciális jelöltek, különösen Valerij Zaluzsnij, jelentős bizalmat élveznek, ami kihívást jelenthet a jelenlegi elnök számára. A háború folytatódása és a nemzetközi politikai nyomás, mint például Donald Trump kijelentései, továbbra is befolyásolhatják az ukrán belpolitikai dinamikát. A választások időpontja és körülményei továbbra is bizonytalanok maradnak, függve a háborús helyzet alakulásától és a politikai konszenzustól.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása