Kilencvenhét éves korában elhunyt Édouard Balladur, Franciaország egykori miniszterelnöke. A család keddi bejelentése szerint a politikus hosszú és jelentős pályafutást tudhatott maga mögött, mely során kulcsszerepet játszott a francia politikában.
Édouard Balladur, aki 1993 és 1995 között töltötte be a miniszterelnöki posztot, 97 éves korában hunyt el. Halálhírére számos vezető francia politikus reagált, méltatva az államférfi munkásságát és örökségét.
Emmanuel Macron jelenlegi köztársasági elnök az X-en fejezte ki tiszteletét, hangsúlyozva, hogy Balladurnek Franciaország volt a szívében, amit megfontoltan és odaadóan szolgált. Sébastien Lecornu miniszterelnök reformista szellemű államférfiként jellemezte őt, aki sokak számára példakép maradt a politikai családban.
Édouard Balladur örmény bevándorló családból származott, és politikai karrierjét 1964-ben kezdte Charles de Gaulle elnöksége idején, Georges Pompidou akkori miniszterelnök stábjában. Részt vett az 1968-as diáklázadások és általános sztrájk idején a Grenelle-megállapodások kidolgozásában Jacques Chirackal együtt.
Később Georges Pompidou köztársasági elnökké választása után követte őt az Élysée-palotába, ahol 1973-tól 1974-ig az elnöki hivatal főtitkári posztját töltötte be. Az 1980-as években tért vissza az országos politikába Jacques Chirac biztatására, aki ekkor a jobboldali Tömörülés a Köztársaságért (RPR) párt elnöke volt.
Az RPR 1986-os nemzetgyűlési választási győzelme után Balladur államminiszterként, majd gazdasági, pénzügy- és privatizációs miniszterként is szolgált Jacques Chirac kormányában 1988-ig. Miután 1988-ban François Mitterrand-t újraválasztották elnöknek, a Chirac-kormány lemondott, és a jobboldal elvesztette a nemzetgyűlési választásokat.
Öt évvel később, 1993-ban a jobboldal ismét megnyerte a nemzetgyűlési választást, és Mitterrand elnök Édouard Balladurt bízta meg a kormányalakítással, mivel Jacques Chirac nem indult a posztért. Kormányfői mandátuma 1995-ben ért véget, amikor elindult az elnökválasztáson korábbi mentorával, Chirackal szemben, de nem jutott be a második fordulóba.
Ezt követően csatlakozott az elnökké választott Chirac stábjához, először az elnöki hivatal főtitkárhelyetteseként, majd főtitkáraként. Kormányfőként népszerű volt, ám Chirackal való rivalizálása hozzájárult a jobboldal akkori megosztottságához.
Balladur nagypolgári stílusú, olykor gőgös úriemberként jellemezhető politikus volt, aki kormányfőként jelentős népszerűséget élvezett. Pályafutása során azonban egy jogi ügy is beárnyékolta, amikor elnökválasztási kampányának illegális finanszírozásával vádolták meg.
A vádak szerint egy Pakisztánnal kötött fegyverszállítási szerződésből származó utólagos jutalékfizetés állt az ügy hátterében. Az illetékes bíróság 2021-ben felmentette őt a vád alól, de volt védelmi miniszterét, François Léotard-t kétéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az ügyben.
Édouard Balladur halála alkalmából számos vezető politikus méltatta munkásságát és örökségét. Nicolas Sarkozy, egykori költségvetési minisztere és későbbi köztársasági elnök példaképének, barátjának és mentorának nevezte.
Bruno Retailleau, a jobbközép Köztársaságiak Párt (LR) vezetője meggyőzésre törekvő politikusnak nevezte, aki nagyra becsülte a választópolgárokat. Gérard Larcher, a francia szenátus elnöke pedig nagy államférfiként jellemezte, aki megtestesítette az állami tekintély, a költségvetési szigor és a politikai felelősségvállalás eszméjét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása