A Numbeo, a világ legnagyobb felhasználói adatbázisán alapuló életminőségi felmérése szerint jelentős eltérések mutatkoznak a városok között az életkörülmények és a megélhetési költségek tekintetében. A friss rangsor 303 települést vizsgált, ahol a magas fizetés mellett a biztonság, az egészségügy és a közlekedés is kulcsfontosságú tényező. A holland városok dominálják az élmezőnyt, míg Budapest a lista alsó harmadában helyezkedik el.
A Numbeo legújabb életminőségi rangsorát Hága vezeti 227,7 ponttal, amelyet további holland városok, Eindhoven, Rotterdam és Utrecht követnek. Az első tíz helyezett között hat holland település található, mindegyik európai város. Bécs közvetlenül az első tíz után, a 11. helyen áll 205 ponttal, míg a lista végén Lagos, Dhaka és Manila szerepel. Budapest a 209. pozíciót foglalja el 142,5 ponttal, ezzel a vizsgált városok alsó harmadába tartozik.
A környező fővárosok közül Prága (178,6 pont), Pozsony (159,1 pont) és Varsó (153,6 pont) is megelőzi a magyar fővárost. Érdekes módon, néhány globálisan ismert metropolisz, mint New York (135,9 pont) és Los Angeles (131,6 pont) Budapest mögött végzett, míg London (149,3 pont) és Párizs (143,6 pont) valamivel előrébb található. Ez azt mutatja, hogy a nemzetközi ismertség és gazdasági súly nem garantálja automatikusan a magas életminőségi rangsorbeli helyezést.
Az életminőségi mutató nyolc fő tényezőből tevődik össze, melyek között szerepel a vásárlóerő, a biztonság, az egészségügy megítélése, a szennyezettség, az ingázási idő, valamint a lakásárak és a megélhetési költségek. Hága elsőségét több kedvező adottság együttesen magyarázza: magas vásárlóerő, kiváló biztonsági és egészségügyi megítélés, alacsony szennyezettség és rövid, húsz perces ingázási idő. Ezek a kombinációk jelentősen hozzájárulnak a magas pontszámhoz, mivel a jobb kereseti lehetőségeket nem emésztik fel a mindennapi terhek.
Fontos megjegyezni, hogy az adatbázis felhasználói adatközléseken és felméréseken alapul, így az eredményeket tájékoztató jelleggel érdemes kezelni. A mutató emellett nem terjed ki minden olyan szempontra, amely egy költözési döntésben lényeges lehet, mint például a személyes karrierlehetőségek, a nyelvtudás vagy a családi kapcsolatok. Ezek a tényezők egyetlen pontszámban nem ragadhatók meg, így a rangsor csupán egy átfogó, de nem teljes képet nyújt.
Budapest és Prága összehasonlítása jól szemlélteti a különbségeket a régiós versenytársak között. Prágában magasabb a vásárlóerő (113,9 pont Budapest 92,1 pontjával szemben), kedvezőbb az egészségügy megítélése (74,7 pont Budapest 52,1 pontjával szemben), alacsonyabb a szennyezettség, és rövidebb az ingázási idő (32 perc Budapest 38,7 percével szemben). Bár a lakásárak jövedelmekhez viszonyított szintje Prágában rosszabb, az összesített előnye jelentős.
A magyar főváros egyik kiemelkedő erőssége a biztonság, legalábbis a vizsgált nyugati metropoliszokkal összehasonlítva. Budapest 66,4 pontos biztonsági indexe meghaladja London, Párizs és New York értékeit. Ez a kedvező mutató azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a magyar főváros az összesített rangsorban is megelőzze ezeket a városokat, mivel más tényezők, mint a vásárlóerő vagy az egészségügy, gyengébben teljesítenek.
Az életminőségi mutatók elemzése során érdemes külön vizsgálni a megélhetési költségeket és az életkörülményeket. A Numbeo képletéből elhagyva a vásárlóerőt, a lakásár/jövedelem arányt és a megélhetési költséget, egy korrigált mutatót kapunk, amely a biztonságot, az egészségügyet, az ingázást, a szennyezettséget és a klímát értékeli. Ez a korrekció segít elkülöníteni az olcsóbb és drágább, valamint a kedvezőbb és gyengébb életkörülményeket kínáló városokat.
A 303 város közül 43 településen párosul a mediánnál alacsonyabb költségszint a mediánnál jobb életkörülményekkel. Ide tartozik többek között Eszék, Porto, Rijeka, Split, Valencia, Ljubljana és Prága. Porto és Valencia különösen jó példa, ahol alacsony költségindex (51,1, illetve 52,6 pont) mellett magas korrigált életkörülményeket (kedvező klíma, jó egészségügy, alacsony szennyezettség) tapasztalhatunk. Fontos megjegyezni, hogy a költségindex New Yorkot tekinti száznak, és nem tartalmazza a lakbért, így az 50 körüli érték a lakbér nélküli fogyasztási kosár nagyjából feleakkora költségét jelzi.
Budapest 54 pontos költségindexe a mezőny 59 pontos mediánja alatt van, azonban a korrigált életkörülmény-mutatója is elmarad a középértéktől. Ez azt jelenti, hogy a magyar főváros az olcsóbb, de gyengébb életkörülményekkel jellemezhető csoportba tartozik. Prága és Pozsony hasonló költségindex mellett magasabb korrigált életminőséget kínál, míg Porto és Valencia lényegesen jobb eredményt ér el alacsonyabb költségszinttel. Londonhoz és Párizshoz képest azonban megfordul a helyzet: az anyagi tényezők elhagyása után Budapest kedvezőbben szerepel náluk, ráadásul a megélhetési költségei is alacsonyabbak. New York és Los Angeles szintén drágább, miközben a korrigált mutatóban Budapest mögött áll. Összességében Budapest több drága világvároshoz képest kedvezőbb feltételeket biztosít, de a régióban találhatók hasonló árszint mellett jobb életkörülményeket nyújtó városok is.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása