Az EuroMOMO megfigyelési adatai szerint 2026 júniusának végén drámai és hirtelen növekedés volt tapasztalható az európai többlethalálozásban. A 26. héten regisztrált kiugró érték meghaladta a 2022-es, súlyos hőszezon legmagasabb heti adatát is. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a kiugrás nem az EuroMOMO teljes történetének abszolút rekordja, hanem a nyári időszakok között számít rendkívülinek a nagysága és a kialakulásának sebessége miatt.
A 2026. június 22. és 28. közötti 26. héten az EuroMOMO rendszerében szereplő európai országokban és alrégiókban 16 890 fővel haladta meg a halálozások száma a szokásos szintet. Ez az adat jelentős ugrást mutat az előző héthez képest, amikor még csak 1647 fős többletet regisztráltak, vagyis a heti többlet több mint tízszeresére nőtt néhány nap alatt. A 2026-os kiugrás tehát nem csupán mérete, hanem rendkívüli sebessége miatt is figyelemre méltó.
Összehasonlításképpen, a 2022-es nyár, mely a közelmúlt egyik legsúlyosabb hőszezonja volt, a 29. héten, július második felében érte el a heti csúcsát 15 841 fős többlethalálozással. A 2026-os csúcs tehát magasabb volt, de a két év közötti különbség nemcsak a nagyságban, hanem a lefutásban is megmutatkozik. Míg 2022-ben a többlethalálozás fokozatosan, több héten át emelkedett, addig 2026-ban a növekedés sokkal hirtelenebb volt. Ez a minta egy rövid idő alatt kialakuló, intenzív hőhullám hatásával egyeztethető össze, bár az EuroMOMO adatok önmagukban nem alkalmasak az oksági kapcsolat pontos számszerűsítésére.
Az országos bontás alapján a 2026. évi kiugrás földrajzilag nem volt egyenletes. A Z-értékek, melyek a szokásos halálozási szinttől való eltérést mutatják, Belgiumban, Franciaországban és Németországban voltak a legerősebbek. Hollandia, Svájc és az Egyesült Királyság egyes adatsorai szintén emelkedett értékeket mutattak, ami arra utal, hogy a 26. heti európai összesített többlet jelentős része néhány erősen érintett nyugat- és közép-európai ország adataiból tevődött össze.
Az EuroMOMO rendszere többlethalálozást mér, nem pedig közvetlenül hőség okozta haláleseteket. Bár a hőhullám időbeli egybeesése alapján a hőség a 26. heti többlethalálozás legvalószínűbb környezeti kiváltó tényezője lehetett, az összes többlethaláleset nem vezethető vissza automatikusan egyetlen okra. A hőség hatása gyakran közvetetten jelentkezik, súlyosbítva a már meglévő szív- és érrendszeri, légzőszervi, vesebetegségi vagy más krónikus állapotokat.
Különösen veszélyeztetettek az idősek, a tartós betegséggel élők, a rosszul szellőző vagy nehezen hűthető lakásokban élők, valamint a szabadtéren dolgozók. A korcsoportos értelmezésnél fontos az óvatosság, mivel a Z-érték az adott heti halálozás várható szinttől való eltérését mutatja, de nem azonos sem az abszolút halálesetek számával, sem a népességarányos halálozási kockázattal. Életkor-specifikus halálozási arányokra és részletesebb epidemiológiai elemzésre lenne szükség a pontosabb megállapításokhoz.
Annyi azonban megállapítható, hogy Belgiumban, Franciaországban és Németországban a kiugrás nem kizárólag a 65 év felettiek mutatóiban jelent meg, hanem a teljes népességre számított Z-értékekben is erősen látszott. Ezzel szemben több mérsékeltebben érintett országban az eltérés inkább az idősebb korcsoportok felé tolódott el.
Európa hőségkockázata hosszú távon sem tekinthető átmeneti jelenségnek. A Statista a Lancet Countdown 2025 adatai alapján rámutat, hogy az elmúlt évtizedekben gyorsan nőtt a hőséghez köthető halálozási ráta a kontinensen. 2012 és 2021 között évente átlagosan 5,5 hőséghez kapcsolódó haláleset jutott 100 ezer lakosra Európában, ami nemzetközi összevetésben is magas érték. Ugyanebben az időszakban az ázsiai–csendes-óceáni térségben 3,4, az amerikai kontinensen pedig 2,1 volt az éves ráta 100 ezer főre vetítve.
A 2000 és 2019 közötti időszakban évente átlagosan mintegy 489 ezer hőséghez kapcsolódó haláleset történt világszerte. Ezeknek a haláleseteknek 36 százaléka Európához kötődött, ami különösen magas arány ahhoz képest, hogy a kontinens a világ népességének csak nagyjából egytizedét adja. Ez a diszproporcionális arány rávilágít a régió különleges sebezhetőségére a hőhullámokkal szemben.
A magas kockázat hátterében több tényező is állhat. Ezek közé tartozik az idősödő népesség, a krónikus betegségek gyakorisága, a városi hősziget-hatás, valamint az a tény, hogy számos lakás, intézmény és munkahely nem rendelkezik megfelelő védelemmel a tartós, extrém hőség ellen. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a hőhullámok súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak Európában.
A 2026-os nyár halálozási mérlege még nem tekinthető véglegesnek. A cikkhez felhasznált adatok a 30. hétig, azaz 2026. július 26-ig mutatják a folyamatokat. Ha az összehasonlítást a 20–30. hetekre végezzük el, akkor 2026-ban a kumulált többlethalálozás 37 891 fő volt. Ugyanebben az időszakban 2022-ben 66 660 fős többletet regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy 2026 eddig nem előzi meg a 2022-es hőszezont a teljes időszaki mérlegben, annak ellenére, hogy egyetlen heti csúcsa magasabb volt a 2022-es nyári maximumértéknél.
Az értékelést tovább árnyalja, hogy az EuroMOMO legfrissebb heti adatai a halálesetek regisztrációs késedelmei és a késedelmi korrekciós modell frissülése miatt utólag még módosulhatnak. Ez különösen igaz a legutóbbi hetekre, a 28–30. hét adataira. Emiatt a 2026-ra számított kumulált érték nem tekinthető végleges szezonális mérlegnek, hanem az aktuálisan rendelkezésre álló adatok alapján készített előzetes összehasonlításnak.
A jelenlegi adatok alapján tehát biztonsággal állítható, hogy 2026 nyara rendkívül éles, rövid idő alatt kialakuló többlethalálozási csúcsot hozott Európában. Bár a 26. hét kiugró értéke meghaladta a 2022-es nyári csúcsot, a 20–30. hetek összesített adatai alapján a szezon eddigi mérlege továbbra is elmarad 2022 azonos időszakától. Ezért korai lenne kijelenteni, hogy 2026 lesz a vizsgált időszak legsúlyosabb európai hőszezonja; egyelőre inkább arról beszélhetünk, hogy az idei év a vizsgált nyári időszakok egyik legélesebb heti halálozási kiugrását hozta, miközben a teljes szezonális teher nagysága még nyitott kérdés.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása