A közelmúltban létrejött amerikai-orosz gázolaj-megállapodás politikai szempontból elsősorban Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedvez – állítja Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet kutatási és tudományos ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese. A szakértő szerint a tervezett orosz gázolajszállítás mennyisége elenyésző, és érdemben nem befolyásolja az Egyesült Államokban tapasztalható magas üzemanyagárakat. Ez a lépés inkább a Trump-adminisztráció belső politikai céljait szolgálja az időközi választások előtt, mintsem valós gazdasági megoldást kínálna.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egyeztetett egy gázolajszállítási megállapodásról, melynek értelmében Oroszország olajat és olajtermékeket szállítana az amerikai és a világpiacra. Az amerikai elnök a telefonbeszélgetésük után közölte, hogy Putyin vállalta, Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonna gázolajat szállít, majd novemberben további 500 ezer tonnát, és röviddel ezután még 1 millió tonnát. Az amerikai pénzügyminisztérium aznap ideiglenesen feloldotta az orosz gázolaj szállítására vonatkozó szankciókat, engedélyezve a dízelüzemanyag-szállításokat 2027. április 7-ig. Szombaton az orosz kormány is azonnali hatállyal, részlegesen feloldotta a dízelexport tilalmát, Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint. Novak kiemelte, hogy Oroszország elegendő kitermeléssel rendelkezik a hazai igények teljes kielégítésére, valamint a meghatározott mennyiségben történő exportra a világpiacra.
Az Egyesült Államokban november elején tartják az időközi választásokat, melyek előtt a Republikánus Párt helyzete nem kedvező. Jelenleg az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a törvényhozás mindkét házában elveszítik a többséget. Rácz András szerint a mostani amerikai-orosz gázolaj-megállapodás a Trump-adminisztráció kétségbeesett, utolsó pillanatban tett lépése. Ennek célja, hogy legalább egy kicsit lejjebb nyomja az üzemanyagárakat, ha nem is az importált mennyiséggel, hanem az erről szóló hírekkel. A politikai motiváció tehát erősebbnek tűnik, mint a valós gazdasági hatás.
A Magyar Külügyi Intézet szakértője hangsúlyozta, hogy a szállítandó orosz gázolaj mennyisége elhanyagolhatóan kicsi. A több hónap alatt Amerika irányába tervezett 300-500 ezer tonna szállítás az Egyesült Államok kevesebb mint egynapi fogyasztását fedezi. Ebből adódóan teljes tévedés arra számítani, hogy ez a mennyiség érdemben befolyásolhatja az Egyesült Államokban jelenleg valóban magas üzemanyagárakat.
Rácz András technikailag igaznak nevezte Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő azon állítását, miszerint az orosz gázolajra vonatkozó amerikai szankciók feloldása hozzájárulást jelent Moszkvának az Ukrajna elleni háború finanszírozásához. Az orosz költségvetés exportbevételei között valóban messze az olaj- és olajtermékek kiviteléből származóak a legnagyobbak. Ugyanakkor, mivel a megállapodásban elhanyagolható mennyiségekről van szó, az abból származó bevétel sem jelentős. A szakértő becslése szerint ez mindösszesen néhány milliárd dollárt jelenthet az orosz kasszában, miközben a háború fenntartása és működtetése napi szinten 3 és 5 milliárd dollár közötti összegbe kerül Oroszországnak. Ezért a megállapodás pénzügyi hatása Oroszország számára korlátozott.
Az esetleges újabb Oroszország elleni uniós szankciók lehetősége is szóba került, az uniós külügyminiszterek luxembourgi ülésén. Rácz András azt mondta, ha sikerülne javítani a már érvényben lévő szankciók, köztük a technológiai szankciók betartatásán, amely alapján Oroszország katonai technológiákhoz nem férhetne hozzá, az önmagában is hatással lenne Oroszországra. Ez a fajta szankciók szigorúbb betartatása jelentősebb eredményeket hozhat, mint a jelenlegi gázolaj-megállapodás.
A szakértő emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unió 2027-től fokozatosan kivezeti mindenféle orosz gáz importját. Ez a hosszú távú stratégia várhatóan jelentős gazdasági fájdalmat okoz majd Moszkvának. A jelenlegi gázolaj-megállapodás tehát egy rövid távú, korlátozott hatású tranzakció, amelynek hosszú távú stratégiai jelentősége csekély az orosz gazdaság egészére nézve, és elsősorban politikai üzenetértékkel bír.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása