A Csendes-óceán középső részén a felszíni vízhőmérséklet már több mint két hónapja rekordszinten áll, ami példátlan időjárási anomáliát jelez. Az előrejelzések szerint az év végére ez a jelenség, az El Nino, példátlan csúcsot érhet el, jelentősen befolyásolva a globális időjárási mintázatokat.
A Washington Post jelentése szerint az idei El Nino minden eddiginél erősebbnek ígérkezik, ami komoly következményekkel járhat világszerte. Milliárdok élete változhat meg szinte pillanatok alatt, ahogy az időjárási rendszerek átrendeződnek.
Az El Nino mérésére szolgáló középső, egyenlítői csendes-óceáni régióban a vízhőmérséklet decemberben várhatóan mintegy 4,1 Celsius-fokkal haladhatja meg a sokéves átlagot. Ez a prognosztizált érték több mint egy fokkal magasabb, mint a 2015-ös, korábbi rekordot hozó El Nino idején mért csúcs.
Az óceán felmelegítéséhez szükséges hatalmas energiamennyiséget figyelembe véve ez rendkívüli mértékű anomáliának számít. A júliusi előrejelzésekhez képest a várható csúcserősség tovább nőtt, ami a jelenség intenzitásának fokozódására utal.
Az El Nino hatásai már most is érezhetők a bolygó különböző pontjain. Világszerte gyakoribbá váltak a hőkupolák, és Peruban egymást döntik a hőmérsékleti rekordok.
Chilében pusztító viharok tomboltak, miközben a Csendes-óceán nyugati térségén romboló tájfunok vonultak át. Érdekes módon az atlanti hurrikánszezon eddig feltűnően csendes maradt, ami szintén az El Nino hatásának tudható be.
A jelenség a nyugati Csendes-óceánon tavaly decemberben indult széllökésekkel kezdődött. Ezek a széllökések Kelvin-hullámok formájában hatalmas mennyiségű meleg vizet toltak keleti irányba, elindítva az El Nino kialakulását.
Ez a folyamat alapvetően befolyásolja a Csendes-óceán felszíni vízhőmérsékletének eloszlását. A meleg víz felhalmozódása az egyenlítői régióban kulcsfontosságú az El Nino erősödéséhez és globális hatásaihoz.
Augusztustól októberig a bolygó mintegy 2,9 milliárd lakosa él olyan területen, ahol legalább 10 százalékos eséllyel az adott időszak történelmi értékeinek felső 5 százalékába eső hőmérsékletet tapasztalhat. Ez a kiugró meleg számos régiót fenyeget súlyos következményekkel.
A leginkább érintett területek közé tartozik az Egyesült Államok déli és északnyugati része, a Karib-térség, valamint Közép-Amerika. Európa és Afrika nagy része, a Közel-Kelet, India és Délkelet-Ázsia szintén a veszélyeztetett zónák közé tartozik.
Az El Nino által megváltozó légköri cirkuláció egyes régiókban súlyos aszályt okozhat. Körülbelül 1,3 milliárd ember él aszálynak kitett területeken, ami komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, az élelmiszerellátást és a vízellátást.
Másutt szélsőséges csapadék várható, mintegy 942 millióan élnek túlzott csapadékkal veszélyeztetett zónákban. Ez árvizekhez és földcsuszamlásokhoz vezethet, jelentős anyagi károkat és emberi szenvedést okozva.
A jelenség a páratartalmat is jelentősen megnöveli, így mintegy 2,2 milliárd ember él olyan övezetben, ahol a levegő nedvességtartalma az évszakos történelmi értékek felső 5 százalékába kerülhet. Ez a magas páratartalom fokozza a hőérzetet és a hőstresszt.
Különösen a trópusi területeken jelent ez fokozott hőstresszt és a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatának növekedését. Az egészségügyi rendszerekre is nagyobb nyomás nehezedhet a járványok terjedése miatt.
Az éghajlatváltozás szerepének pontosabb elkülönítésére a tudósok egy új, klímaváltozásra korrigált indexet dolgoztak ki. Ezt az indexet már a NOAA, valamint az európai, ausztrál és új-zélandi meteorológiai szolgálatok is alkalmazzák a jelenség elemzésére.
Ez az új mérőszám nem csupán az abszolút hőmérsékleti eltérést méri, hanem azt vizsgálja, mennyivel melegebb az El Nino régiója a trópusi óceánok átlagánál. Ezáltal pontosabban azonosítható a háttérben zajló, hosszú távú melegedés hatása.
A hagyományos és az új index közötti különbség a decemberi csúcs idején várhatóan mintegy 0,65 Celsius-fok lesz. Ez a különbség egyértelműen a klímaváltozás okozta háttérben zajló óceáni melegedést tükrözi, ami felerősíti az El Nino hatásait.
Bár ez az érték csekélynek tűnhet, Fahrenheit-fokonként körülbelül 4 százalékkal növeli a levegő vízgőzkapacitását. Ez a növekedés a csapadékszélsőségeket világszerte felerősítheti, súlyosbítva az időjárási eseményeket és azok következményeit.
A felhalmozódó globális meleg hatására több mint 80 százalékos valószínűséggel 2027 lesz a valaha mért legmelegebb év. Ez a tendencia hosszú távon is jelentős kihívásokat jelent a bolygó és az emberiség számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása