Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint már a minimális éjszakai fényterhelés is jelentős hatással lehet az emberi szívre alvás közben. A European Heart Journal című szakfolyóiratban megjelent kutatás, melyre a CNN is hivatkozott, arra figyelmeztet, hogy a legkisebb mértékű fény is károsíthatja a szívizmot, ezzel növelve a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a modern életmód és a környezeti tényezők egészségünkre gyakorolt hatását.
A kutatók több mint tizenegyezer olyan személy adatait vizsgálták, akik korábban nem szenvedtek szív- és érrendszeri betegségekben. Az adatok a brit UK Biobank adatbázisából származtak, és a résztvevők egy héten keresztül csuklóra rögzített érzékelővel mérték az éjszakai fényterhelésüket. Három évvel később minden résztvevő szív-MRI-vizsgálaton esett át, melynek eredményei meglepő összefüggéseket tártak fel.
Azoknál a személyeknél, akik alvás közben legalább 3 lux erősségű fénynek voltak kitéve – ami nagyjából a holdfény fényerejének felel meg –, a bal kamra fala megvastagodott. Ez a változás csökkentette a szívüreg belső térfogatát és rontotta a szívizom rugalmasságát, ami a szívműködési zavarok korai jeleként értékelhető. A károsodás mértéke egyenesen arányosan nőtt a hálószobában tapasztalt fényesség intenzitásával.
A többletfény forrásai sokfélék lehetnek: egy kijelzővel felfelé fordított okostelefon, egy digitális ébresztőóra fénye, vagy akár az utcáról beszűrődő fényszennyezés. Andrew Freeman, a National Jewish Health szív- és érrendszeri prevenciós igazgatója, aki nem vett részt a vizsgálatban, a szívizom ilyen jellegű átalakulását a szaknyelvben a szív "remodellingjének" nevezi. Ez a folyamat hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
Lu Csi, a Tulane Egyetem Elhízáskutató Központjának igazgatója és a vizsgálat vezetője szerint a fényszennyezés egy új, eddig talán alábecsült kockázati tényezőként jelent meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A kutatás rávilágított, hogy a szívre gyakorolt negatív hatások jelentős részéért, mintegy 24-49 százalékáért az öt-hat óránál rövidebb alvásidő tehető felelőssé. Ez a rövidebb alvásidő közvetlen következménye lehet az éjszakai fénynek, amely megzavarja a természetes alvási ciklust.
A fennmaradó kockázatot más, jól ismert tényezők magyarázhatják, mint például a stressz, valamint a vérnyomás- és pulzusingadozások. Azonban a tanulmány kiemeli, hogy az éjszakai fény önmagában is képes olyan fiziológiai változásokat előidézni, amelyek függetlenül, vagy más tényezőkkel együtt, hozzájárulnak a szívbetegségek kialakulásához. Ez a komplex kölcsönhatás teszi különösen fontossá a fényszennyezés elleni védekezést.
A tanulmány eredményei azért kiemelten fontosak, mert rámutatnak egy olyan környezeti tényezőre, amelyre eddig talán nem fordítottunk elegendő figyelmet a szív- és érrendszeri egészség kontextusában. A szív "remodellingje" mint korai jel arra utal, hogy már a látszólag ártalmatlan mennyiségű éjszakai fény is hosszú távú, visszafordíthatatlan károsodásokat okozhat a szívizomban. Ez a jelenség csendben, észrevétlenül zajlik, amíg súlyosabb tünetek nem jelentkeznek.
A modern társadalomban a fényszennyezés egyre inkább elterjedt probléma, legyen szó városi fényekről, háztartási elektronikai eszközökről vagy akár a hálószobában felejtett apró fényforrásokról. Az eredmények arra ösztönözhetnek bennünket, hogy tudatosabban kezeljük alvási környezetünket, és minimalizáljuk az éjszakai fényterhelést. A szív egészségének megőrzése érdekében tett apró változtatásoknak is nagy jelentősége lehet a jövőben.
Fontos megjegyezni, hogy a tanulmánynak vannak bizonyos korlátai, melyekre Karl Lawrence, a londoni King's College kutatója is rámutatott. Az egyhetes mérési időszak viszonylag rövid lehet az általános fényterhelés pontos felméréséhez, és a csuklón viselt szenzor sem feltétlenül tükrözi pontosan a szemet érő fénydózist. Lawrence hangsúlyozta, hogy a közvetlen ok-okozati összefüggés teljes bizonyításához további, átfogóbb vizsgálatokra lesz szükség.
Ennek ellenére a szakértők már most is javasolnak egyszerű és hatékony módszereket az éjszakai fényterhelés csökkentésére a hálószobában. Ilyenek például a sötétítőfüggönyök felszerelése, a folyosói világítás lekapcsolása, az ajtó alatti rések letakarása, valamint alvómaszk használata. Amennyiben mégis szükség van éjszakai fényre, érdemes halvány, padlószintű, vöröses vagy borostyánszínű világítást választani, mivel ezek kevésbé zavarják meg a szervezet természetes ritmusát. Ezek a lépések hozzájárulhatnak a jobb alvásminőséghez és a szív egészségének megőrzéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása